B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Szabó Jolán: „Jeles gyűjtő” - válogatás a Heves Megyei Levéltár Legányi Ferencre vonatkozó forrásaiból

14. Budapest, 1964. július 28. Az egri Dobó István Vármúzeum Igazgatóságának Eger Mély részvéttel értesültem, sajnos megkésve, arról, hogy a Dobó István Vármúzeum kiváló gyűjtője, Legányi Ferenc elhalálozott. Az elhunyt jeles gyűjtő által össze­hordott őslénytani anyag egy része már eddig is több jeles őslénytani dolgozatnak szolgált tárgyául, ami biztosítja azt, hogy neve az őslénytani irodalomban nem vész el nyomtalanul, hanem fennmarad, annyival is inkább, mert több kövületfajt róla, a gyűjtő nevéről neveztek el. Legányi Ferenc halálának ideje táján kaptam meg a Bükk hegység felső per­mi brachiopodáiról szóló munkám különlenyomatait. Ezekből egy példányt mind­járt elküldtem a Dobó István Vármúzeum könyvtára címére, ahová az bizonyára megérkezett. Monográfiám faj leírásainak nagy része a Legányi által gyűjtött pél­dányokon alapszik. Legányi Ferenc gyűjtési érdemét munkám előszavában ki­emeltem, és egy új fajt Heterelasma legányii néven írtam le. Legányi Ferenc régebben a Magyar Állami Földtani Intézet gyűjtője volt, majd az egri vármúzeum szolgálatába lépvén, az egri múzeum részére gyűjtött ős­lénytani maradványokat Heves, Borsod és Nógrád vármegyék területén, amelyek egy része a budapesti múzeumokba, nagyobb része az egri múzeumba került. Legányi Ferenc gyűjtői működése nélkül e megyék földtani képződményeinek ős­lénytani ismerete jóval szegényesebb lenne. A hazai őslénybúvárok tehát hálásan emlékeznek meg róla, hűséges munkatársukról, és mindig tisztelni fogják emlékét. Az egri vármúzeum igazgatóságának pedig köszönetünket fejezzük ki azért, hogy Legányi Ferencnek agg korára munka- és megélhetési lehetőséget nyújtott. Tisztelettel: Schréter Zoltán dr. nyugalmazott főgeológus 2 4 2 4 HML XXVI-701/a 15. rsz 257-3/1964. 297

Next

/
Oldalképek
Tartalom