B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Vörös Dezső: Adalékok Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1930-1946
Széky Péter régi terve megvalósítását sürgette, nevezetesen azt, hogy a Bükkben létesítsenek üdülőhelyeket a szegényebb középosztály részére. Dr. Petró Kálmán megemlítette, hogy a borfogyasztási adó eltörlése érdekében évek óta folytat küzdelmet, a kívánatos cél elérését azonban az ország pénzügyi helyzete akadályozza. Szóvá tette azt a rendellenességet is, amely a tejértékesítés terén mutatkozik, hogy a termelő 9 fillért kap 1 liter tejéit, amit Budapesten 32 fillérért értékesítenek a támogatott szövetkezetek. Hadobás István a közerkölcsöt sértő ruhaviseletek és a félmeztelenül járó turisták ellen beszélt. Krisztián Imre indítványt tett a párbér behajtásának ügyében, arra kérve a törvényhatóságot, hogy amennyiben ez meghaladja az adóalap 10 százalékát, ne adjon jogsegélyt a behajtásra. A közgyűlés vitéz Subik Károly apátkanonok felszólalása után, aki az indítvány téves megállapításaira mutatott reá, - elfogadta a közgyűlés azon indítványát, hogy az ügyet átteszik észrevételezés végett az egyházi főhatósághoz. 1 8 Vitéz Fluck Gusztáv gazdasági felügyelő májusban jelentést terjesztett elő a vármegye gazdasági és vetési helyzetéről: „A hosszú szárazság után vármegye szerte beállott esők jó hatással voltak az őszi és tavaszi vetésre. Néhol azonban a bő csapadék károkat is okozott, mert a vízár a fejlődő növényeket alámosta. A bőséges esők különösen elősegítették a rétek, legelők és takarmányfélék fejlődését. Gabonapoloskát csak szórványosan észleltek, eddig az úgynevezett bundás bogár jelentkezett nagyobb számban, más kártevésről nem érkezett jelentés - olvassuk a beszámolóban. 1 9 A vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a megyében 153 heveny fertőző megbetegedés történt, a vármegye anya- és csecsemővédő intézetei 5890 esetben jártak el. 2 0 Júniusban a Heves és Vidéke című hetilap arról adott hírt, hogy sok a mezőgazdasági munkanélküli, annak ellenére, hogy a tavasszal megindult mezőgazdasági munkálatok során sokan keresethez jutottak. Heves község és azok a falvak még elég szerencsés helyzetben vannak, ahol szőlőtermeléssel foglalkoznak, mivel a szőlő munkálatai igen sok embernek biztosítanak keresetet. A többi községben azonban megyeszerte még sok azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik nem jutottak a tavaszi munkálatoknál sem alkalmazáshoz. A vármegyei gazdasági felügyelő szerint is sok azoknak a munkásoknak a száma, akik bár keresethez jutnak, de időnkénti munkájukkal a télire valót nem tudják megkeresni. 2 1 1 8 Lásd a 16. számú jegyzetet! 1 9 Javultak a vetési viszonyok Heves vármegyében. Heves Vármegye, 1933. május 31.2. oldal. 2 0 A vármegye közegészségügye. Heves és Vidéke, 1933. június 25. 3. oldal. 2 1 Most is sok a mezőgazdasági munkanélküli. Heves és Vidéke, 1933. június 25. 2. oldal. 259