B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Horváth László: Emléksorok a gyöngyösi nagytűzről
Az első teendő azonban még a tűzkárosultak nyomorának enyhítése volt. A szükségszállásokon, váltás ruha nélkül, éhesen tengődőket a vásártéren felállított nyilvános konyhákon próbálták élelmezni, meleg étellel ellátni. Az uralkodó 50000 koronás segélye mellé hamarosan egyéb segítség is társult. Török Kálmán prépost, kanonok, ekkor a város országgyűlési képviselője 25000 K-t, a Pester Lloyd újság 85000, Bécs város és Szmrecsányi Lajos egri érsek egyaránt 10 000, Párvy Sándor gyöngyösi születésű szepesi püspök 5000 koronát adott a leégett városnak. Legalább ilyen fontos volt a kisemberek, környékbeli falvak azonnali ruhasegélye, valamint az éhínséget megszüntető élelmiszer adományok. A budapesti vásárcsarnok 3 vagon lisztet küldött, a hatvani cukorgyár 5 q cukrot. A falvak azt adtak, amit tudtak: Markaz, Kisnána, Gyöngyöspata 15-15 sertést, Eger 20 vágómarhát, Oroszi, Verpelét, Vámosgyörk 400-400 baromfit, Nagyréde, Hatvan, Domoszló, Visonta, Gyöngyöshalász 3-3 tehenet, Vécs és Atkár 20-20 birkát stb. 1 6 A városba lassan visszatért az élet. Igyekeztek legalább a közlekedést gátló romokat eltüntetni, majd a házak helyén egy-egy szobát, épen maradt sarkot lakhatóvá tenni. A nagyszabású helyreállítási munkálatok csak azután indulhattak be, hogy 1917. június 26-án a kormány külön kormánybiztost nevezett ki Gyöngyös újjáépítésének megszervezésére. A munkáskezet a munkálatokhoz oly módon is biztosították, hogy a frontokon harcoló gyöngyösi katonákat 3 hónapra szabadságolták és hazaengedték. (Ezt már csak azért is el kellett rendelni, mert a gyöngyösiek a tűzvész hírére amúgy is sokan dezertáltak, hazaszöktek.) Harrer Ferenc kormánybiztos nagyszabású városrendezési terveit kiváló szakembertársa, Warga László, Budapest főmérnöke készítette el. Hihetetlen rövid idő alatt, még 1917 őszén elkészült Gyöngyös város belső területének rendezési terve, majd 1918 tavaszán már 10 impozáns külsejű középület terve is bemutatásra került. (Új nagy személypályaudvart terveztek a mai püspöki városrész területén, új városházát, színházat, sőt városi múzeumot is kapott volna a település.) A tervező munkálatok koronájaként 1918. augusztus 3-án az országgyűlés törvényt alkotott Gyöngyös város újjáépítéséről. Az országban csak az árvíz sújtotta Szeged újjáépítéséhez fogható törekvések indultak el Gyöngyös talpra állításáért. 1 7 A város újjáépítése — az eredeti tervek ismeretében — felemás módon történt meg. A világháború elvesztése, az azt következő forradalmak, a román megszállás, de leginkább a látványos infláció hátráltatta, időnként ellehetetlenítette ezt a munkát. 1 6 Mátrai Lapok 1997. 1 7 HORVÁTH László 2000. 207. 250