B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Horváth László: Emléksorok a gyöngyösi nagytűzről

II. De ím' felhők jőnek, eltakarva napot, A város utcáin forgószél kavarog. Porfelhő, szélvihar, siető emberek, Nyakukat behúzva kémlelték az eget. Két gyermek igyekszik, kosár a kezükben Ebédet visznek a Zsobrák szőlőkertbe. Panka derék cseléd szaporán dolgozott, Megkapta ebédjét, vígan falatozott! Gyurka a kisebbik szemét törölgette, Mert az orkán a port szemébe kergette. III. Hűvös lett az idő s erre a gyermekek A szőlőkonyhóba betelepedtenek. A süvítő szélben im borzalmas hangok, Hasítják a levegőt félrevert harangok. Kiáltoz a cseléd, kisfiúk jöjjenek, Tűz van a kórháznál, haza siessenek. Vöröskakas repült kicsiny háztetőkre, Lángcsóvát füstgomolyt szerteszét prüszkölve. Szirénazugás, lárma mindenfelől hallik, Ember-ember hátán oltani igyekszik. IV. Közben a két gyermek ijedten szepegve, Kórházköz végéről a lángokat leste, De mintha a poklok minden borzadalma Szabadult volna ki Gyöngyös városára, Mint kénköves láva óriás tömegben Átcsaptak a lángok újabb háztetőkre. Fojtófüst, lángtenger szikrával telítve, Ráfeküdt az égre, átkot szórt a földre. Megtorpan a tömeg és lassan megmozdul, Két gyermekkel együtt Fő-tér felé indul.