B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Csiffáry Gergely: Egy vállalkozó nagybirtokos nemes Heves megyében, Beniczky György és családja tevékenysége a XIX-XX. században

A szűcsi Antónia-táróban megkezdett széntermelés, majd az 1906-ban megkötött terrágium szerződés, és az azt követő évben megindult egercsehi szénbányanyitás Beniczky György családjának erőteljes anyagi gyarapodását eredményezte. Beniczky I. György és felesége az egercsehi bányától, annak a működése első három évében a következő bányajövedelmeket élvezte. 1907-ben és 1908-ban évente 10000 korona bérleti díjat, 1909-től már évi 20000 koronát kapott. Ezen kívül 1907-1909 közti három évben év 5000 métermázsa, vagyis évi 50 vagon szenet kapott, amely kedvezményes 4 filléres mázsánkénti áron számítva évi 200 koronát képviselt. Ez összesen 40600 korona tiszta jövedelem. Ezt még kiegészítette, hogy az Antónia bánya felszerelésének átadásakor Beniczky György további 10000 koronát vett fel a bányabeli felszerelésekért, és gépekért. Ez együttesen már három év után 50600 korona. Az előbbieken kívül további jövedelmet élvezett azáltal, hogy az Egercsehi Kőszénbánya Rt. igazgatósági tagja lett. Viszont az ebből származott jövedelmét nem ismerjük. A család vagyonosodásához nagyban hozzájárult az egercsehi bányatelep kiépítése ui. a Beniczky birtoknak az értéke azáltal megsokszorozódott, hogy a bányatelepen állandóan 600-800 munkást alkalmaztak, többnyire idegeneket, akik a mindennapi élelmi és gazdasági cikkeket helyben szerezték be. A Beniczky család anyagi gyarapodása bizonyíthatóan 1907-től kezdődött. Említettem, hogy 1893-ban a családi birtok területe nem érte el az 1000 kh-at. Beniczky I. Györgynek 1909-ben Heves megyében viszont már 2000 kh-nyi, Erdélyben további 2250 kh összesen 4250 kh birtoka volt. Ügyes gazdálkodással a bányalétesítő 10. kép A Benicky család címere 233