B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Csiffáry Gergely: Egy vállalkozó nagybirtokos nemes Heves megyében, Beniczky György és családja tevékenysége a XIX-XX. században
idősebb fiának átadja a csehi, ördögfalvi és mónosbéli birtokot, minden haszonvételével, a következő utasítások és feltételek mellett. A bérlet 1862. március 19-től tart 1866. március 19-ig. Miután szükségessé vált a gazdálkodás modernizálása, azért a tagosítás a csehi határban elkerülhetetlen. Ezen kívül szükséges lett egy ujabb juhakol építése, és a pusztai birtok majorsági kezelése. Kiderül a szerződésből, hogy halaszthatatlanná vált a nemesi birtok korszerűsítése, modernizálása az 1860-as évek elején, amely tőkét igényel. Ehhez az anya Pál fia rendelkezésére bocsájtja az aporkai jószág eladásából befolyt 2800 osztrák forintot 3 7 a bérlet idejére, mint kamatnélküli kölcsönt. Miután a kölcsönt a bérlet leteltekor a birtokkal együtt olyan minőségben kell visszaadni, mint azt Beniczky Pál átvette, ezért az özvegy a fia összes jövendőbeli örökségét lekötötte biztosítékként. Az évi bérleti díj 1500 osztrák forint, amelyből 1/5 rész Pált illeti, akinek a haszonbért negyedévente mindig előre, 300 frt-os részletekben (összesen évi 1200 frt) kell fizetni. Az árendáló a bérleti díjon kívül fizetni tartozik az összes adót, továbbá biztosítja a háztartáshoz szükséges gabonát ingyen, kirostálva. Ezen kívül köteles négy fejőstehenet, négy másfél mázsás sertést, továbbá 15 juhot adni. Kötelessége a baromfitartáshoz szükséges szemes terményt, a káposzta-, krumpli- és a kukoricaföldet nem csupán jó helyen kiadni, hanem megműveltetni, továbbá a házat tűzifával ellátni. A kert művelésére fogadott emberek fele bérét az árendáló fizeti, emellett az épületeken az 50 frt alatti szükséges javításokat évente neki kell elvégeztetni. Kiderül a szerződésből, hogy a Beniczky család egy közös háztartásban élte a mindennapjait. Pál és György a mindennapi kosztért, a mosásért és a gyertyával való ellátásért évi 300 frt-ot fizetnek, továbbá borral és egyéb szeszes italokkal - a kávét kivéve - ők látják el az asztalt. A bérlő Pálnak kellett a háztartáshoz naponta szükséges juhvajról és juhtüróról ingyen gondoskodnia, továbbá arról is, hogy ha az édesanyja vagy a leány testvérei utazni kívántak, a fogatot és a lovakat mindig biztosítani kellett. A viszonylag gyenge földek miatt a Beniczky gazdaságban a juhtenyésztést fejlesztették ez időben, amely egyébként is a kiegyezés előtti években a magyar mezőgazdaság egyik felfutóban lévő ágazata volt. A mindennapi étkezésben a juhvaj és a juhtűró fogyasztása a felvidéki táplálkozási szokásokhoz való ragaszkodást jelzi a családban. A minőségi juhtartás később is nagy súllyal szerepelt a családi gazdaságban. Például Beniczky Pál az 1880-as években a fennmaradt iratok tanúsága szerint nagy tételben rendszeresen szállított élő állatot (például ürüt, azaz herélt kost) a rimaszécsi (Gömör és Kishont vármegye), s a losonci (Nógrád vármegye) vásárokba. 3 7 Osztrák értékű forint: 1857-ben a bécsi éremegyezség folytán a bécsi udvar hazánkban is egységes osztrák értékű forintot hozta forgalomba. 100 konvenciós forintnak 105 osztrák értékű ezüstforint felelt meg. 216
