B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Löffler Erzsébet: Főpapi könyvtárak a XVIII. századi Magyarországon

A magyar egyetemi könyvtárak ősállományai a jezsuiták működése révén jöttek létre, akik európai iskolahálózat létrehozására törekedtek, egyetemeik alapjai pedig gimnáziumaik voltak. Az egységes iskolaszerkezetet és tanterveket a rend által 1599-ben kibocsájtott Ratio Studiorum biztosította.

3

8 A szükséges működési feltételek között (épületek, személyi állomány, egyéb fenntartási költségek) fontos szerepet játszottak a könyvtárak. A nagyszombati mellett jelentős volt a znióváraljai, a turóci és a kolozsvári kollégiumhoz tartozó könyvtár. Ezek állománya később részben a nagyszombati egyetem könyvtárát gazdagította.

3

9 Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy közben létesültek jelentős protestáns kollégiumok és bennük könyvtárak is. Az iskolák mellett többnyire nyomdák is működtek, biztosítva a tankönyv ellátást. Eger ekkoriban még a török birodalom része volt, itt csak 1687-ben jelentek meg a jezsuiták, ekkor kezdték kiépíteni iskolájukat. Kérdésként vetődik fel az, hogy az egri könyvtár állományában milyen szerepet játszottak a jezsuita gimnázium és a püspöki tanintézmények, a teológiai, a bölcseleti és a jogi iskolák könyvtárai. Az egri jezsuita iskolának 1774-ben több mint 3000 kötete volt.

40 Ennek ellenére elég csekély számú, mindössze 682 munkát szedtek össze a püspöki iskolákból 1489 kötetben.

4

1 Az iskolák könyvekkel való ellátottságára jellemző adat, hogy miután 1760-ban a növendékek részéről feljelentés érkezett a püspökhöz, Barkóczy vizsgálatot tartott a szemináriumban és a lehangoló eredmények egyike az volt, hogy a papnövendékeknek egyáltalán nincsenek tankönyveik, és Szentírás is csak hat példányban állt a rendelkezésükre.

4

2 A püspöki tanintézmények is a jezsuiták vezetése alatt, a gimnáziumra alapozva működtek egészen addig, amíg Barkóczy 1754-ben ki nem vette az oktatást a kezükből.

4

3 Az abszolutizmus korszakában ugyanis az uralkodók felismerték az oktatás politikai jelentőségét. III. Károly 1735-ben kezdte meg azon intézkedések sorozatát, ami odavezetett, hogy az oktatás az állam érdekeit jobban szem előtt tartó iskolafenntartók kezébe kerüljön.

4

4 Összehasonlításképpen érdemes megvizsgálni azt is, hogy az Eszterházy püspök által létrehozott könyvtár megfelelt-e azoknak a kritériumoknak, melyek a XVIII. század végén egy egyetemi könyvtárral szemben elvárhatók voltak? 3

8 Magyar Katolikus Lexikon XI. 2006. 486. 3

9 FARKAS Gábor Farkas 2001. 23. 4

0 BITSKEY István 2010. 8. 4

1 ALBERT Ferenc 1864. 113-114. 4

2 BOZSIK Pál 1910. 126-128. 4

3 BOSÁK Nándor 1993. 160. 4

4 SOÓS Imre 1967. 303-304. 199