B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Löffler Erzsébet: Főpapi könyvtárak a XVIII. századi Magyarországon

kalocsai és a gyulafehérvári könyvtárak kezdettől fogva nyitva álltak az egyházi és világi értelmiségiek előtt.

1

2 A főpapi könyvtárak alapításának körülményei között feltétlenül meg kell említeni a római Collegium Germanicum et Hungaricum befolyását. Ott végezte tanulmányait Eszterházy Károly, Batthyány Ignác, Patachich Ádám, Szily János, Androvics Miklós egri kanonok - aki szintén számottevő könyvtárral rendelkezett -, és Herzan Ferenc egyaránt. Klimo György azonban egyáltalán nem tanult Rómában (jobbágyszármazású volt), mégis érezhető könyvtárán a római hatás. Az állományt ugyanis elődje, Berényi Zsigmond kezdte összegyűjteni, aki szintén római papnövendék volt, a könyvtár alapját az ő 3000, valamint a káptalan 1000 kötete jelentette. Klimo ehhez végeztetett további gyűjtést, és egyik segítője ugyanaz a Giuseppe Garampi volt, aki Eszterházynak is ezrével gyűjtette a könyveket.

1

3 A magyar katolikus könyvtárszervezésben elévülhetetlen érdemei vannak a Collegium Germanicum et Hungaricum diákjainak, akik több ízben töltötték be a kollégium könyvtárosi funkcióját. Köztük volt Batthyány Ignác is, aki 1766-ban 5000 kötet könyvvel tért haza Rómából, benne értékes ritkaságokkal, ősnyomtatványokkal, és 12-15. századi kéziratokkal. Ott szerzett tapasztalatait egri kanonokként Eszterházy püspök segítőjeként a könyvgyűjtésben nagyon jól kamatoztatta.

14 1767-ben már kanonoki stallumot kapott Egerben, 1773-ban pedig, alig volt több mint 30 éves, amikor nagyprépost lett. Akár szimbolikus jelentőségűnek is tarthatjuk, hogy ma a Bródy Sándor Könyvtár abban az épületben működik, melyet Batthyány Ignác nagyprépostként építtetett. Egri évei alatt jutott hozzá a lőcsei plébánia mintegy 300 kötetéhez, valamint 60 ősnyomtatványához és kéziratához. Vásárolt a bártfai egyházi könyvtárból is válogatva. Tartalmilag és esztétikailag nagy gyarapodást jelentett számára Migazzi Kristóf korábbi váci püspök gyűjteményének megvásárlása. Migazzit 1757-ben bécsi hercegérsekké nevezték ki, de ebben a minőségében sokkal kevesebb volt a jövedelme, ezért Mária Terézia 1761-ben visszaadta neki a váci püspökséget. Amikor azonban II. József került a trónra, rossz szemmel nézte, hogy Migazzi két beneficiumot élvez, megfosztotta váci püspöki címétől, így jövedelmei megcsappantak, könyvtárát pénzzé kellett tennie. 40000 forintért adta el Batthyánynak.

1

5 Ez 8000 kötetet jelentett rendkívül esztétikus szattyánbőr kötésben. Ebben a szerzeményben volt benne a könyvtár máig leghíresebb darabja, az ún. Lorsch-i Kódex töredéke, a Codex Aureus (Aranykódex) 1

2 BITSKEY István 1996. 167. 1

3 BITSKEY István 1996. 160-163. 1

4 BITS KEY István 1993. 83-87 1

5 VARJÚ Elemér 1899. 30. 194