B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
B. Gál Edit: Orczy István társadalmi felemelkedésének előzményei
egy küldöttség bízatott meg, hogy képviselje a megyét, mely is Orczy István, Almásy János és Kada Pál nemes férfiakból állott. " 2 S Sárospatakon főleg a vármegyékre kivetendő adókról és a katonaság felosztásáról tanácskoztak. Az ekkor született rendelet szerint a megyéknek minden 50 frt adó után egy-egy felfegyverzett gyalogost kellett kiállítania. Minden vármegye a katonai teendők elvégzésére egy kapitányt választott. Heves és K.-Szolnok vármegye toborzó kapitányául nemes Orczy Istvánt szavazták meg. Bercsényi ezután levelet intézett a megyéhez, melyben a kapitány jogkörét és hivatali tisztét tudatta a vezetéssel: „...Lévén pedig ezen T. N. Vármegyében nmes és Vzlő Orczy István kapitánynak denominálva, jólehet az nemes Vármegyebeli uri fő és nemes rendek azon kapitánynak auctoritását és hivatalát tudgyák, mindazonáltal hogy a n. Vármegye lakosi tudhassák magokat mihez tartani, emergáló difficultásokat és kérdéseket panaszokat tamquam in prima instantia nevezett kapitány előtt reparalni és orvoslását sürgetni, kívántam ezen pátensem altal nyilvánossá tennem, melynek erejével parancsoltatik serio a nemes vármegyében levő rendeknek, minden helységbeli bíráknak és lakosoknak, hogy nevezett Orczy István urat kapitányoknak ismervén, illendő becsületet megadni és dependentiájokat ő kémétől tudván a n. vármegye rendeléséhez képest ő klme dispositioitól várjanak, minden kérdéseket, panaszokat ő klme elébe terjeszszék, tartozván ő klme mindenkinek elégtételt adni és impendalni... " 2 6. Orczy tehát, mint a püspök-főispán első gazdasági embere, s emellett, mint a megye katonai vezetőinek egyike már jelentős befolyással rendelkezett. Orczy István a császáriak oldalán 1710. január 22-én befejeződött a romhányi csata, a szabadságharc utolsó támadó hadjárata. Mindenki érzékelte már a hanyatlást, s megkezdődött a kuruc sereg felbomlása. A katonák, főtisztek egymás után kérték felmentésüket. 1710. szeptember 26-án az uralkodó Pálffy János tábornagyot nevezte ki a magyarországi főerők parancsnokának, aki november 14-én tárgyalásokba bocsátkozott Károlyival, egyrészt, hogy győzze meg Rákóczit a béke elfogadásáról, másrészt, hogy Károlyi saját és családja érdekében térjen vissza az uralkodó hűségére, s visszakapja József császár 1710. május 29-i rendelete értelmében elveszített birtokait is. Részben ez az amnesztia, mely nem csak Károlyinak, de másoknak is szólt, részben az, hogy 1710. október 10-én a megye behódolt a császáriaknak, sarkallta Orczyt arra, hogy 2 5 SZEDERKÉNYI Nándor 1893., http://mek.oszk.hu. 2 6 HMLIV-1/1/12 454-456.p. 186