B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Pataki Katalin: Kapucinusok megtelepedése Hatvanban (1729-1759)

Az alapkő letétele kapcsán egy másik kérdés is felmerült: az alapító anyagi hozzájárulása a kolostor működéséhez. Ezen a téren semmit sem sikerül Starhembergnél elérni: a kolostornak az alamizsnából, illetve adományokból kell önmagát fenntartania. Változás ezen a téren is csak 1746 után következik be, amikor Grassalkovich Antal vásárolja meg az uradalmat

3

7 és 1749-től rendes éves hozzájárulástjuttat a kolostornak.

3

8 4. kép. A régi városháza (kolostor) és tőle jobbra a Bindefeld-ház (templom), az 1900-as évek elején. (Képeslap részlete) HLM T 90.33.14. Habár a kolostortelek kijelölése során már két építész neve is felmerült (F. Jacobonus és F. Bertholdus, mindketten világi szerzetesek), ők valószínűleg csak szakvéleményükkel járultak hozzá a döntések meghozatalához, magában az építkezésben nem vettek részt. Arról sincs adatunk, hogy az épület megtervezésében szerepük lett volna. 1732-ben egy újabb építész (architect) neve tűnik fel a hatvani szerzetesek között: sziléziai Erasmus testvér.

3

9 Az ő esetében sem rendelkezünk adattal arra vonatkozóan, hogy a tervek elkészítésében érintett lett volna, az viszont tény, hogy az építkezés első szakaszában, amikor a kolostor első két traktusa és a templom felépül - azaz 1732 és 1735 között - ő is a hatvani rezidencia lakója. 3

7 CHA 130. 3

8 CHA 138. 3

9 CHA 66. 168