B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Havassy Péter: Várnagyok és alvárnagyok a középkori Heves megyében

Havassy Péter VÁRNAGYOK ÉS ALVÁRNAGYOK A KÖZÉPKORI HEVES MEGYÉBEN Dolgozatunkban - részben terjedelmi okok miatt - csak azokkal a Heves megyei várakkal foglalkoztunk, melyeknek legalább egy várnagya ismert volt, így vizsgálódásunkból kimaradtak az alábbi erősségek: Ágas vár, Heves, Makjánvára, Oroszlánkő, Pata, Poroszló. Bene Napjainkban várhely és puszta a Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred keleti részén. A várat 1275 után építhette Aba nembeli Csobánka fia János ( 1251 -1275). 130l-ben említik először, amikor János három fia felosztja egymás között. A részletes leírás fatornyokról, palotáról, házról, kamráról, nagyteremről, továbbá közös birtoklásban maradó várkapuról és kápolnáról emlékezik meg. A Csobánkák Csák Mátét támogatták, ezért a birtok 1321/1322-ben Lampert országbíróé és Dózsa vajdáé, majd nádoré lett. 1327-ben Szécsényi Tamás erdélyi vajda kapta a királytól adományul (ekkor possessio), majd leszármazottjai birtokolták.

1 A Szécsényiek 1411. évi birtokosztályakor Simon és László közös birtoka maradt. 1424-ben Zsigmond hamis pénz verése miatt elkobozta Szécsényi („Salgai") Miklóstól és hamarosan lerontatta. Ugyanebben az évben várnagya az a Berzevici „Pohárnok" István, aki igen változatos életpályát futott be. Fontos körülmény, hogy karrierjét Borbála királyné familiárisaként kezdte, majd 1422-ben már királynéi pohárnokmester (nyilván innen származik megkülönböztető neve), majd benei és ajnácskői várnagy, mely utóbbi a királyné kezén található. 1429-1430-ban trencsényi ispán és kapitány, a rákövetkező évben királynéi lovászmester, 1438-1439-ben királynéi 1 KMTL. 97.; GYÖRFFY György 1987. 71-72. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2011. 133