B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Fodor László: Dobó István sírjának kutatása, megtalálása és az egri hős földi maradványainak újratemetése

meg kívánta örökíteni. Erre szolgált a pompás márvány síremlék, amelynek oldalain Dobó egri hősiességéről, erdélyi vajdaságáról, de nem utolsó sorban igazságtalan meghurcoltatásáról is megemlékezik a felirat. A síremlék ismételt leírására nem akarunk kitérni, de néhány kisebb adat megérdemli a figyelmet. így a fedlap Dobó ábrázolásával kapcsolatban - éppen a test maradványainak ismeretében - ismét felmerül a síremléken látható portré és Dobó arca hasonlóságának kérdése. Ez nemcsak a fedlapon kifaragott alak és a talált csontmaradványok bizonyos hasonlóságai alapján valószínűsíthető, de okkal tételezhető fel, hogy Dobó Ferenc apja díszsíremléke esetében is igyekezhetett híven ragaszkodni a valósághoz, mint ahogy ezt tette később, 1594-ben felesége halálakor. Akkor adatok szerint Kassára küldött „képíróért ", aki a holtat lefestené, hogy majd az alapján a koporsókőre híven faraghassák ki képmását.

1

7 így jogosan véljük, hogy a fedlap arcmása, haj és szakállviselete segítené, egy a csontok alapján elkészítendő fejrekonstrukciót. A szarkofág készíttetésének idejéről megoszlanak a vélemények, egyes kutatók 1573-80 közötti évekre, mások a XVI. század végére helyezik a tumba elkészültét. Ugyanígy ismeretlen a síremlék szétbontásának ideje is, amely a templom a XVII. századi protestáns birtokba kerülésével hozható kapcsolatba, ugyanúgy, mint ahogy az oldallapok másodlagos beépítése a XVIII. századi rekatolizációval. A tumba mestere ismeretlen, de kétségkívül kvalitásos és gyakorlott művész, a fedlap legtöbb hasonlóságot Dobó unokaöccsének, (Anna testvére fia) Zeleméry László udvarbírónak 1570-ben készült, Nyitrasárfőn elhelyezett sírkövével mutat. A szarkofág elhelyezésre Dobó Ferencnek megfelelő teret kellett kialakíttatnia, amelyet a templom (egy, azóta elveszett feliratos tábla tanúsága szerint 1601ben befejezett) bővítésekor készítettek.

1

8 Ekkor épülhetett ki az északi fal mellett az 1914-ben lebontott „gótikus melléképület", amelyet véleményünk szerint eredendően Dobó István díszsírhelyéül szolgáló kápolnának szántak, s amelynek közepén szabadon állt a minden oldaláról körbejárható szarkofág. A helyiség emlékkápolna voltát erősíti az a tény is, hogy ekkor még létezett a templom déli bejárata, amelynek éppen a tengelyében állhatott a szemközti oldalon a díszes vörös márvány szarkofág, a kápolna alatti kis (2x4 m-es) kripta pedig a hamvak befogadására szolgált volna. Dobó István jelenlegi ásatáson megtalált szentélybeli sírját nem szánták végső nyughelyének. Ritkán, de máskor is előfordult, hogy az elhunytat ideiglenes sírba helyezték, s miután elkészült a síremléke a testet újra felemelték, és az új sírba temették. így történt például Thurzó György nádor esetében, akit először 1617-ben Biccsén temettek el, majd díszes epitáfiuma elkészültével évek 1

6 SUGÁR István 1972. 228-229.; 1STVÁNFFY Miklós 1622. 188. 1

7 SZAMOSKÖZY István 1859. 508 1

8 KUBINYI Miklós 1872. 18. 127