Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

8. kép. Braun István: Az egri szeminárium kápolnájának mennyezetfreskója, 1825 (részlet) háttérben, így a pap-költő gondolataira érzékenyen reagáló művelt, élénk képzeletű festő tudatos historizmussal átszőtt magyar szenteket ábrázoló, hőskultuszt idéző képein mutatkozik meg leginkább hasonló gondolkodásuk, nemzeti lelkületük. E művek, főként oltárképek, melyek hazafias tartalmuk miatt az 1848-49-es forradalom, s a menekítés során elásott korona 1853-a orsovai fellelése után új hangsúlyt kaptak, s egyre népszerűbbé váltak. Kovács Mihály sok alkalommal megfestette a Szent István korona-felajánlását ábrázoló képek párjaként Szent László hódolatát a Madonna előtt témát is - párba állítva őket úgy, mint az egri főszékesegyházban Karcker 1773-as mellékoltárképein. Ezeken a képeken tudatosan törekedett a nemesi-nemzeti hős eszményi karakterének megformálására,

17

1 s a jeleneteket gyakran történelmi szituációk kibővítésével tette narratívvá, mesélhetővé, s így a hívek által is átélhetővé.

17

2 17

1 LUDÁNYI Gabriella 1987. 42. 17

2 1854-ben jelent meg Ipolyi Arnold Magyar mythológiája Pesten, melyben szépen jellemzi László hős királyt. Feljegyzi különös tehetségeit, hogy értette a virágok nyelvét, összehasonlítja iráni mondahősökkel és az ősmagyar mondavilág alakjaival, lovát a táltos lovakhoz hasonlítja, amelyek minden körülmények között segítik gazdájukat. Illetve Garay János 1852-53-ban írt Árpádok 387