Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

A festmény több különös megfogalmazása arra utal, hogy Hesz idejére a korona-felajánlás képtípus lényege, üzenettartalma kezd kiüresedni, s hogy maga az alkotó sincs tisztában az egyes képi elemek jelentésével. A valaha „olvasásra" szánt képtéma itt „csupán" festménnyé vált. Erre utal a felajánlás gesztusának hiánya mindkét magyar szent esetében, puszta imává és áhítatos tekintetté redukálódik a valaha mélyen átélt cselekedet. Mária lábánál felfénylő holdsarló sem szervesül az Istenanya alakjával, nem tapos rajta, csupán lábai elé van festve. Mozdulatából elveszett a valamikori szeretetteljes, a magyarok aggódó kérését őszintén fogadó segítőkészség gesztusa is. Az oltárra helyezett könyv hangsúlyos jelenléte is értelmezhetetlen (hacsak nem törvénykönyvre utal), de legfőképp az országot szimbolizáló Szent Korona státusza lett félreértve. Huszár vagy éppen Zirkler festménye lehet, hogy mesterségben elmaradt Hesz oltárképétől, de bizonyosan több olvasható jelentés és érzelem volt benn. A papi szeminárium 1825-ben elkészült mennyezetfreskója érdemel még gyors említést, melyet Braun István

16

9 gyöngyösi festő készített. A Mindenszentek témáját feldolgozó élénken színezett, kemény körvonalakkal határolt formaképzésű, harmonikusan komponált mű Maulbertsch líceumi mennyezetfreskójának szubsztrátuma. Az égi birodalom látomásos, fényben úszó tüneménye helyett egy dekoratív világot tár elénk. A kompozíció egyszerűbb, az alakok száma erősen csökkentett, de a líceum freskójának nemzeti tartalmú üzenete tovább él benne. A Hesz János Mihály által festett főoltárkép felett (Assunta) megjelenő magyar szentek seregének középső, kiemelt csoportozatát formáló három szent király, Szent István, Szent László és Szent Imre immár közösen ajánlja fel a Szent Koronát a Szentháromság előtt térdeplő Máriának, majdnem úgy, mint a Gyöngyöspatáról a szemináriumban bekerült említett oltárképen. Tárkányi Béla, Kovács Mihály költő barátja e falak között érett pappá. Mély hite s nemzeti érzelemtől fűtött romantikus lelkülete, festőbarátjára tett intellektuális hatása Kovács legtöbb képében felfedezhető.

17

0 Tárkányi mindig ott állt a 16

9 Braun István - gyöngyösi festő. Gyöngyösön a I. illetve a II. városnegyedben lakott. Lyka Károly szerint: Gyöngyösön 1840-50 körül működik - arcképeket és egyházi képeket festett (ismeretes Demokritos című képe). Tanítványa Palinay György gyöngyösi festő. Művei: 1823 Visonta r.k t. Szent Kereszt föltalálása főoltár (Stephan Braun pinxit); 1825 - Eger, papi szeminárium kápolnájának mennyezetképe - Mindenszentek; Vámosgyörk 1846 Mindenszentek oltárkép. Mint Abasári festő szerepel Abasáron. Visontán, Kecskeméten, Csongrádon és Kiskunfélegyházán is dolgozott. 17

0 Tárkányi Béla e téma elkötelezettjeként 1868-ban jelentette meg elmélkedését: Szent István Király ünnepének jelentősége Első apostoli királyunknak a budavári Boldogasszony-templomban 1868. augusztus 20-án tartott nemzeti ünnepe alkalmából fejtegetve Tárkányi Béla József egri főegyházi kanonok, Pápa O Szentsége t. kamarása, a M. Tud. Akadémia s a Kisfaludy-Társaság tagja által. Eger, Nyomatot az Érseki Lyceumi Könyv- és Kőnyomdájában. 386