Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Báryné Gál Edit: Az Orczy-család négy birtokközpontjának Újszásznak, Gyöngyösnek, Tarnaőrsnek és Erdőkövesdnek a fejlődése a XVIII-XIX. században I. - Újszász
11. kép. A régi klasszicista kastély „ Csinos falu, melynek legkiválóbb nevezetességei az Orczy bárók kastélya, s ennek vízjátékkal is ékesített díszkertje és fáczánosa. Nagy és szép határát számos tanya élénkíti. " 3 8 Már az úrbérrendezés idején készült parszti vallomásokban is azt olvashatjuk, hogy a legtöbb dolog az állatok, lovak, marhák, juhok körül adódik. A XIX. században az állattenyésztés még inkább kiszélesedik. A hatalmas területű, kövér legelőkön juh, szarvasmarha és lótenyésztés folyt. „Orczy Gyurka" híres újszászi ménesét, még gróf Széchenyi István is megemlíti emlékirataiban. Az 1828. évi összeírás alkalmával 11 jobbágyot, 81 házas és 5 házatlan zsellért írtak össze. A lakosság összlétszáma 1382 fő volt. A földesúri majorságok népessége ezidőtájt Tápión 15, Szászberken 42, míg a Malomszögben a legtöbb 126 főt tett ki „A Zagyva és a vizesárok alkotta Malomszög nevű „szigeten" 10 kövű malom forgott. "-írja Fényes Elek 1851-ben. A lakosság száma a beköltözésekkel folyamatosan növekszik. A század közepére közel 3000-en élnek a településen. Egészen 1900-ig a majorságban foglalkoztatottak illetve élők száma is folyamatosan növekedett. Emelkedett a mezőgazdasági területek nagysága is. 1865-ben 4269 kat.h. szántót művelnek, a rét és legelő nagysága 1910 illetve 3131 hold, van 6 holdnyi szőleje is. Eves tiszte jövedelme 42.795 forint volt. 3 9 3 8 OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA 3 9 BAGI Gábor 2007. 23. 200
