Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Nagy Géza Balázs: Adatok az Egri Káptalan XIII. századi működéséhez

Figyelemre méltó, hogy Mihály, Bertalan és Haab prépost neve korábban nem szerepel a főesperesek között, így könnyen meglehet, hogy kívülről, eleve prépostként kerültek be a káptalanba. István prépost azonban megegyezhet a hasonnevű zempléni főesperessel, aki Lőrinc utódaként nyerte el e feladatot. A váltás ugyanis egyidejűséget mutat: együtt ugyanis István prépost és István zempléni főesperes nem szerepel. A jelek szerint a zempléni főesperesség egyébként a „középmezőnyben" lévő főesperesek javadalma volt (erről bővebben a főesperesek kapcsán), ezért érdekes, hogy István eleve ezt a hivatalt kapta meg. Ez arra utal, hogy Istvánt az átlagosnál szorosabb kapocs fűzte II. András püspökhöz és/vagy IV. László kitályhoz, így főesperesi kinevezésekor talán már előre tervezték további promocióját is. Eneklőkanonokok A hagyományos rend szerint az éneklőkanonok (cantor) a káptalanok harmadik columnáris tagja,

6 Egerben viszont az 1280-as évek közepéig a második méltóság volt. Az egyházmegye szívéként működő központi templomban, a székesegyházban a püspökkel együtt, vagy távollétében helyette is az istentisztelet méltó végzésének teljesítése a káptalan feladata: ebben a cantor szerepe az énekelt részek előzetes betanítása vagy átismételtetése a káptalani iskola növendékeivel, majd a szertartások során azok vezetése (volt). E káptalanon belüli jelentős szerep indokolhatja e sorrend alkalmazását a korai méltóságsorokban. Az összes névsort figyelembe véve az éneklőkanonokok is gyakorta távol voltak a tárgyalásoktól, tehát elengedhetetlen feladatuk nekik sem volt a hiteleshelyi tevékenységben. Az éneklőkanonokok általában a főesperes-kanonokok közül kerültek ki, amit több névegyezés is határozottan igazolni látszik. így például Farkas éneklőkanonok alighanem megegyezik az 1250 táján ismert borsovai főesperessel. Antal, aki zsombolyi, majd rövid ideig abaújvári főesperes volt, valószínűleg éneklőkanonokként dolgozott tovább (1278-1285). Mátyás, aki az 1280-as években szintén abaújvári főesperes volt, de egyéb beosztása miatt a méltóságsorokban ritkán szerepel,

7 neve alapján szintén tovább szolgálhatott éneklőkanonkként. Érdekes egyébként az is, hogy mindaddig, amíg Mátyás az éneklőkanonok, nem szerepel abaújvári főesperes: talán azért, mert mint cantor - kormányzóként megtartotta korábbi javadalmát is. 6 Lásd például: Az Egri Székesegyházi Főkáptalan Szabályzata (kézirat, Eger 1988). 7 Mátyás újvári főesperes, királynéi kápolnaispán: Dl 57319; kiadta: Wenzel XII. 370. (438-441). 16