Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
(1746-1792) szervita szerzetes, harcos hitvédő. Művében az igaz magyarság kritériumát Szűz Máriához a magyarok Patronájához ragaszkodó hűségben jelölte meg éppen abban az évtizedben, melyben II. József türelmi rendeletében foglaltak ellen lázadozott a katolikus egyház. Címképe a Tischler Antal által készített Patrona Hungáriáé metszet volt, amely Máriát a három magyar szent királlyal ábrázolja. 12 3 Eszterházy e radikális gondolkodó munkásságát nem gátolta, de könyveinek kinyomtatását nem támogatta. 12 4 A képi téma népszerűségét bizonyítja, hogy Tischler metszete is már egy korábbi ábrázolás későbbi változata, jelesül Thomas Bohacz 12 5 az egri Sarlós Boldogasszony társulat xenium-kötetéhez készített címelőzékképének 12 6 Patrona Hungáriáé a Magyar Háromkirályokkal vagy Magyarok Nagyasszonya Szent István, Imre és László körében címen ismert, 1739-es rézmetszetének újabb megfogalmazása. 12 7 Bohacz lapja is megjelent más kiadványokban is, így Padányi Bíró Márton: Angyali társaságnak szövetsége című, Kolozsvárom 1756-ban kiadott bölcseleti munkájában. 12 8 Azonban Thomas Bohacz müve sem volt előzmény nélküli. A kolozsvári jezsuita templom bal oldali első kápolnájának oltárképe adta számára az inspirációt. 12 9 Eszterházy Károly püspök Róma neveltje, ennek minden előnyével és hátrányával. Korának egyik vezető egyénisége volt úgy szellemiekben, politikailag és anyagi téren is. Az 1700-as évek második felének viszonyait tekintve nem lehetett elvárni tőle, hogy a szekularizált oktatáspolitika híve legyen, jozefinista elveket valljon a Vatikánnal szemben, a bécsi abszolutisztikus elveken nyugvó reformprogramot támogassa a magyar katolikus klérus rovására. Ezen hitéhez társult nemzethű 12 3 (Lásd: Knapp Éva: Szent István ikonográfia...90. ill. 112., Borda, 2001.) 12 4 Eszterházy a könyvek kiadásában jól érzékelhetően elzárkózott a szélsőséges felfogások támogatásától, a keményen protestánsellenes, intoleráns írások megjelentetésétől, így Szaitz Leó könyvei sem jelentek meg Egerben, e könyv kiadásánál is koholt nyomdahely van feltüntetve. (BICSKEY István 1999.15.) Az álnéven, titkos nyomdahellyel megjelentetett műből hazai könyvtárakban 30, külföldi gyűjteményekben 8 példány ismeretes. Lásd: V. ECSEDY Judit: Titkos nyomdahelyű régi magyar könyvek. Budapest, 1996. 134. 12 5 Thomas Bohacz (1707-1764) 12 6 L. NEDECZKY: Fontes Gratiarum Marianarum növi, et veteres. Claudiopoli, 1739., címlapelőzék. - említi Knapp Éva - Tüskés Gábor: Barokk társulati kiadványok grafiaki ábrázolásai. http://epa.oszk.hu/00000/00021 / 00020/pdf/MKSZ_EPA00021_1999_l 15_01_001-034.pdf in: Magyar Könyvszemle 115. évf. 1999. 1. szám; KNAPP Éva 2001. 90.kép 12 7 A metszet adatai: 124x78 mm (Országos Széchenyi Könyvtár) 12 8 Kolozsvár, 1755., Győr, 1756. (magyarnyelven) majd 1854. 3. kiadás. 12 9 KNAPP Éva 2001. 90.kép. 369
