Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Komjáti Zoltán Igor: „…Édes eleink véres verítékével szerzett, és eddig is fennálló nemesi szabadságunknak labefactáltatása…” Koháry István füleki főkapitány (1667-1682) várőrségének nézeteltérései a Heves és Külső-Szolnok vármegyei magisztrátussal

lepte el a mezővárost. Mielőtt a bíró és az esküdtek szót érthettek volna velük, máris a beérkezésük után szétszóródtak, és zsákmányolni kezdtek a katonák. Erő­vel bementek a házakba, feltörték az éléstárak és pincék ajtait, ahonnan élelmi­szert (háj, szalonna, kenyér), állatokat (ökrök és sertések) és ruhaneműt vittek el. A katonák a ház tulajdonosait is megverték, ha nem időben ugrottak teljesíteni a kívánságuk vagy ha vonakodtak valamit megmondani. Nagy Orbán is „...karva­sas kézzel agyba-főbe mód nélkül verte..." azt az asszonyt, akinek a házát kivá­lasztotta. Miután a katonák az első hullámban megszerezték, ami maguknak kellett. Nagy Orbán maga elé parancsolta a bírót és az esküdteket, és egy fejszét lenget­ve a kezében, nagy mennyiségű bort, nyolc ökörbőrt, nyolc pár kapcát és nagy mennyiségű dohányt követelt rajtuk. A mezővárosi magisztrátus rettenetesen megijedt, mivel egy csepp boruk nem volt, megpróbálták meggyőzni a katonákat a tényről, de azok nem hittek nekik, minden egyes ház pincéjét felforgatták. Mi­kor a füleki vitézek tényleg nem találtak semmit, akkor 20 icce pálinkára változ­tatták a követelésük. A mezővárosi magisztrátus maga vitte nekik oda a kívánt égetett szeszt, nagy edényekben a sört. Az egész településen csak három darab bőrt találtak, azt is eléjük rakták, 1 forintot adtak a kapcák árában, és ami dohá­nyuk volt, azt is mind odavitték a füleki katonáknak. Nagy Orbán azonban ordít­va követelte a korábban megszabott mennyiséget, és azzal fenyegetőzött, hogy a bíró és az esküdtek fején fogja szétvagdalni a bőrt. Aztán a tiszt mikor látta, hogy nem bírnak semmit adni, dühében rájuk támadt. A bírót maga Nagy Orbán „...ot­romba buzogányával a földre tagolván, míg kedve tartotta, mindaddig verte...", ami miatt a mezővárosi elöljárónak összetört több csontja. A katonák is ütlegelni kezdték a többi embert, és hazáig kergették őket, majd elvonultak a zsákmánnyal. A mezővárosiak elmondták azt is Tassy Mihály alispánnak, hogy egész Pásztó és a környékbeli falvak nagyon félnek Nagy Orbántól, menekülnek, ha meglátják, és már nem ez volt az első atrocitás, amit elkövetett, mert például 1679-ben is pisztollyal lőtt bele abba a két hordóba, melyben a törököknek szánt dézsmabort tárolták. 1 0 A jobbágyok csak annyit tehettek, hogy jelentették a visszaéléseket a főispán­nak, aki egy szolgabíró és egy jurassor útján követelte meg a főkapitánytól vagy az alkapitánytól a vizsgálatot és a törvényes büntetés kiszabását. Az 1668-as eset­ben Hamvay Ferenc alispán küldte oda április 18-án Bélteky Pál alkapitányhoz Subies Pál szolgabírót és Kajdi János jurassort, amit elolvasva, a katonatiszt má­jus 5-re jelölte ki a seregszéki tárgyalást. Az 1680-as esetben is hasonló történhe­1 0 MOLC 1294. tekercs Ne 15465. (SABB, Koháry-család levéltára. Pars V.), Pásztó lakosságának levele Tassy Mihály alispánnak (Pásztó, 1680. május 16.) 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom