Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Komjáti Zoltán Igor: „…Édes eleink véres verítékével szerzett, és eddig is fennálló nemesi szabadságunknak labefactáltatása…” Koháry István füleki főkapitány (1667-1682) várőrségének nézeteltérései a Heves és Külső-Szolnok vármegyei magisztrátussal

„füzetetlenség" komoly problémákat okozott (a magazinumokat csak a XVII. szá­zad végén kezdték használni Nyugat-Európában). A lovas katonák zsoldja 3 magyar forint 20 dénár, gyalogosoké 2 magyar fo­rint volt, amit elvileg havonta kellett volna kapniuk. Mivel azonban a fegyverei­ket és felszerelésüket maguknak kellett megvásárolniuk, ez az összeg nem volt elegendő arra, hogy a családjukat is eltartsák belőle. A lovas katona több zsoldot kapott ugyan, ám neki még a lószerszámok beszerzéséről is gondoskodnia kellett. A Kamara pénz helyett terménnyel és iparcikkekkel próbálta kifizetni a végvári­akat. Csakhogy a posztót a piaci árnál magasabban számította fel, a jobbágyság „gabonaadójából" pedig (mely termésének 15%-át foglalta magában) 2 a katonák számára kiutalt gabona mennyisége a terméseredmények függvényében nagyon változó volt, és nem lehetett minden évben az igényeknek megfelelő mértékben rendelkezésükre bocsátani. 3 Igaz ugyan, hogy az említett „gabonaadón" kívül a vármegye kijelölt bizonyos falvakat további, pontosan nem rögzített mennyiségű gabona és lótakarmány beszolgáltatására, de ennek vagy a szállítása akadozott, vagy kevésnek bizonyult. 1670 őszétől kezdve még rosszabb lett a helyzet, mert a Habsburg-abszolutizmus gazdaságilag is „bekeményített", ami a vármegyékre he­lyezett óriási terhet még inkább növelte. 4 A Bourbonokkal való háborúzás 1672­től újabb pénz- és élelemforrásokat vont el a magyar hadszíntérről. Nem csoda, hogy a Füleken szolgáló katonaság is megélhetési problémákkal küszködött. „...Ruhátalan, éhei haló a vitézlő rend, csak a jó Isten tudja és látja nagy fizetétlenségünket..." - vetették siralmas sorsukat papírra 1669. január 18-án a vég­vár lerongyolódott katonái. - A katonák úgy próbáltak segíteni magukon, hogy elvál­lalták az elmaradt jobbágyi szolgáltatások behajtását 6, megpróbáltak földet művelni 7, elmehettek portyázni is, de a legegyszerűbb utat is választhatták élelmezésük és meg­élhetésük biztosítására: a falvakból és mezővárosokból vették el erőszakkal, akár Fü­lek környékén, akár a Hódoltság északi részén, akár az alföldi régióban. 8 2 PERJÉS Géza 2002. 31. 3 Uo. 70. 4 NAGY László 1983. 149. A Habsburgok 1671-ben 870 ezerforintos adót vetettek ki az országra, amelyből a felső-magyarországi részre 176 ezer forint esett, azaz egy vármegyére átlagban 13 500 forint. Mindezt legtöbb helyen a török adó mellett.; CZIGÁNY István 2004. 136-137. 5 MOL P 125, 4716. tekercs Nb 5292. (Esterházy Pál nádor iratai), a füleki végvár katonáinak pa­naszlevele Esterházy Pálnak (Fülek, 1669. január 18.) 6 Az 1660-as évek közepén négy füleki katona Pataky Mihály Heves és Külső-Szolnok vármegyei nemesember kérésére elvállalta, hogy Hódmezővásárhelyre elkíséri, és a lakosságától segít behaj­tani a 300 talléros, évek óta halmozódó adósságot. MOL P 125, 4719. tekercs Nq 5918. (Esterházy Pál nádor iratai), füleki katonák kérőlevele Esterházy Pálhoz (1672 vagy 1673) 7 PÁLMÁNYBéla 1985. 157. 8 CZIGÁNY István 2004. 120. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom