Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között
valamennyi ágyút, poggyászt és mintegy 600 szekér rakomány élelmiszert, továbbá 482 lovat zsákmányoltak. 23 8 Az egriek a csatából 13 török zászlóval és 110 levágott török harcos fejével tértek vissza. 23 9 A szikszói csatából hazahozott török fejek láthatóak Eger vára legismertebb Georg Hoefnagel által készített metszetén, mivel azokat elrettentésként a végváriak a várost övező palánkra tűzték ki. 24 0 1589 októberében Segnyey Jób és Pátzolth András egri vitézek két törökkel vívtak párbajt. A bajviadal érdekessége, hogy arra azért került sor, mert az 1588. október 8-i szikszói csatában ez a két egri katona Rákóczi Zsigmondot visszavonulásra akarta rávenni. A párviadalt személyesen Rákóczi Zsigmond főkapitány rendelte el, hogy a Szikszónál tanúsított gyávaságukat Segnyey és Pátzolth nyilvánosan kiköszörülhesse. A párbaj helyszíne a vár alatt - valahol a mai egri vasúti pályaudvar helyén - lehetett. Az eseményekről az utókort egy Leibitzer nevezetű krónikaíró tudósította, aki szemtanúja volt a történéseknek, mert éppen ezen a napon utazott Lőcséről Egerbe. Tőle tudjuk, hogy előbb Segnyey Jób lépett a küzdőtérre, ahol lovag módjára lándzsával rontottak egymásnak a szemben álló felek. Oly hevesen támadtak mindketten az ellenfelükre, hogy hanyatt vágódva a földre zuhantak, s a lovak lábai alá estek. Az ütéstől elkábult Segnyeyt a barátai nagy hangon bíztatták, hogy keljen fel, és végezzen ellenfelével. A hangos bíztatásra magához tért Segnyey tőrével előbb leszúrta a törököt, majd pedig kardjával a fejét vette. A második párbajnál Pátzolth András rontott ellenfelére, annak először a balkaijára sújtott, majd dárdájával űzte ellenfelét. Végül az egri vitéz buzogányával fejbe vágta, s így földre vitte a törököt, majd annak a nyakát szegte. 24 1 Eger a XVI. század végére egy szigetszerűen körbezárt végvár volt, amelyet hódoltatott török falvak vettek körül. A város kiszolgáltatott helyzetét igen jól jellemzi 1590-ben az is, hogy egy Ali bég nevezetű török adófizetésre szólította fel fenyegető levelében az egri városlakókat. „...Ti városiak, kik az egri vár alatt laktok! írom és parancsolom nektek, hogy nekem azonnal írásban feleljetek, vájjon nekem az adót fizetni akarj átok-e, vagy sem. Mert ha nem akarjátok, bizonyosra vehetitek, hogy nagy hadsereggel török rátok. Várostokat, tűzzel földig pusztítom, mindnyájatokat megsemmisítelek és fogságra viszlek. Jól emlékezhettek, mikor nemrég ott jártam, s városotok közelében tartózkodtam, mennyire megvertem az egri katonaságot, hány embert, zászlót és dobot (vagy hadiszert) foglaltam el tőletek. 23 8 ACSÁDY Ignác 1897. 444.; BOROVSZKY Samu 1896. 113. 23 9 TAKÁTS Sándor 1928. 221. 24 0 CSIFFÁRY Gergely 1986. 83. 24 1 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 185. 72
