Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között

megye, a vár adószedője is a portális összeírás elmaradása miatt, tartva a további fejleményektől, hogy a felnémetiek a földesuruk (a püspök ill. a kincstár) ellen lá­zadnak, ezért az egri vár katonai erejére támaszkodva felszólították a falusiakat a töröknek való behódolásra. 22 0 1587 őszén a német puskás lovasok mind elszöktek a várból a fizetetlenség miatt, s a gyalogság száma is erősen megcsappant, így a város védelmére már nem futotta. 22 1 A helyzet tovább súlyosbodott 1587. november 4-től, miután e napon meghalt Egerben Ungnád várkapitány. Ezután az özvegye, Losonczy Anna volt kénytelen magára vállalni a vár gazdasági terheinek az intézését. Viszont gyakorlatilag a vár gazdátlanná vált, mivel Ungnádné a férje december 12-i kassai temetéséről már nem tért vissza Egerbe. A katonák 1587. december elején még megkapták a fize­tésüket, viszont ezután 1588. április 24-ig fizetetlenek maradtak. 1587 végétől már-már kétségbeejtő állapotok uralkodtak a várban. Már 1587. október végére már annyira megfogyatkozott a gyalogság, hogy a várban és a vá­rosi kapuknál alig voltak őrök, s a német lovasok döntő többsége dezertált a fize­tetlenség miatt. A helyben maradottak hol lázongtak, hol pedig önbiráskodtak. Közben szüneteltek a befejezetlenül maradt építési munkák a parancsnok nélkül hagyott erődben. Ungnád katonai helyettese Balázsdeák István magyar lovastiszt csak kifelé képviselte a várat, mivel a német katonák felett nem rendelkezett, azo­kat Lang Zakarias, egy meglehetősen kétes jellemmű férfi irányította. 22 2 1588-ban az egriek közül Balázsdeák István egy portyázó csapattal a Békés megyei Szarvason lévő török palánk ellen intézett sikertelen rohamot. 22 3 A szarva­si palánk elleni támadás a török kincstári defterek tanúsága szerint 1587-ben tör­ténhetett. 1587-ben egy Mohammed bin Dervis nevű moszlim harcos kapott tímár birtokot, mert „a szarvasi párkány elpusztítása céljából előjött István nevű átko­zott [azaz Balázsdeák István] ellen fegyveresen buzgólkodott. " 22 4 1588. október 8-án zajlott le az Abaúj megyei Szikszó melletti csata, ahol mintegy 10000 fős török sereget legyőzték a Rákóczi Zsigmond egri kapitány ál­tal vezetett magyar végvári csapatok. 22 5 Az előzményekhez tartozik, hogy az év során számos apró portyázás után a török részről 1588. október elején a füleki, a szécsényi, továbbá a Dunántúlról a fehérvári várőrség, a szolnoki és jászberényi török palánkok embereiből Füleknél egy 10000 főnél nagyobb ellenséges haderő gyűlt össze. Ez a jelentős oszmán sereg Kassa felé indult meg hódító szándékkal. 22 0 SZABÓ János Győző 1981. b. 29. 22 1 SZABÓ János Győző 1982. 20. 22 2 SZABÓ János Győző 1981. b. 27-28. 22 3 KARÁCSONYI János 1896. II. 20-21.; KARÁCSONYI István 1896. I. 256. 22 4 VELICS Antal-KAMMERER Ernő 1886. 370. 22 5 BENDA Kálmán 1982. II. 410. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom