Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között
más ostromra alkalmas hadiszerszámokkal felfegyverkezve a szolnoki palánkot támadták meg sikertelenül, ahol a keresztények közül sokan a Tiszába vesztek. 1584. július 8-án Egerből Borbély András, Tokajból Bornemissza Imre vezetésével az ónodi, cserépi és diósgyőri végváriak 600 huszárral, és ugyanannyi gyalogossal a jászberényi palánk ellen támadtak, ahol közülük két-két törököt elfogtak, ill. megöltek. 20 8 1584-ben az egri várbeliek a szomszédos végházak katonáival Törökszentmiklós palánkja alá vonultak, hogy a törököt onnét kicsalják, mert a túri (Mezőtúr) vásárt tervezték kifosztani. Bár a túri vásár elleni támadás nem sikerült, azért a végváriak a tervükkel nem hagytak fel. 20 9 Ezért megpróbálták máshol... 1584. október 16-án Szinán budai pasa magyarul írta Ernő főhercegnek: „...ez elmúlt napokban az egriek, tokajiak, sirokiak Balassi Bálint volt előttök, jiittek Budához, nem messze Dömsöd nevű városban az sokadalmat megütötték. " 2I0 Valójában a dömsödi vásár elleni támadásban az egriek, a tokajiak, a diósgyőriek, az ónodiak, a cserépiek és a sirokiak vettek részt. A vásárosok minden áruját és pénzét elvették, majd négy török kereskedővel és három kalmárral, valamint a szekerekre rakott rablott áruval s a pénzzel hazafelé indultak. Balassi, akkor már nem Egerben szolgált, és nem volt elég óvatos, s nem állított figyelőket, utóvédet, ezért a közeli török palánkokból összegyűlt katonák megtámadták a keresztényeket. Közülük többeket harcban megöltek, vagy foglyul ejtették őket, még a rabokat is kiszabadították. Viszont a zsákmány java részét nem tudták elvenni a végváriaktól. 211 1584. december 27. előtt az egri végváriak a hatvani vásár kifosztását határozták el. Ebben a hatvani akcióban részt vett Balassi Bálint is, aki már ez időben nem szolgált Egerben. A vásárütés sikeres volt, mivel sok török és zsidó kereskedőt sikerült kifosztaniuk. Már túl voltak a vásár kifosztásán, amikor egy nagy török fegyveres csoport rontott rájuk. Balassinak egész csapata rabságba esett, s ő maga is csak nagy nehezen tudott elmenekülni. Eytzing konstantinápolyi követ 1584. december 27-i jelentése szerint az elfogott vitézek közül húsz embert élve, másik tizenötnek csak a levágott fejét hozták a portára. A magyar foglyok közül nyolcan felvették muzulmán hitet, a többieket gályarabságra küldték. 21 2 Még ugyancsak 1584-ben az egri, a kallói és a tokaji várak vitézei közül egy csapat kísérletet tett, hogy a Békés vármegyei Békésen lévő török palánkot elfoglalják, viszont a török katonák ébersége meghiúsította ezt a vakmerő vállalko20 8 TAKÁTS Sándor-ECKHART Ferenc-SZEKFŰ Gyula 1915. 307-308., 316-318. 20 9 TAKÁTS Sándor 1928. 210-211. 21 0 TAKÁTS Sándor-ECKHART Ferenc-SZEKFŰ Gyula 1915. 312.; TAKÁTS Sándor 1915. I. 369-370.; SZENTMÁRTONI Szabó Géza-VÁRKONYI Gábor 2005. 129. 21 1 TAKÁTS Sándor 1915. I. 370. 21 2 TAKÁTS Sándor 1915. I. 369-370. 66
