Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Sz. Király Júlia: „Szenvedni akarok” Gárdonyi Géza az első világháborúban

A Statárium a másvilágon című novella több kézirata is a gyűjtemény része. Két teljes géppel írt, tollal javított kézirat,

2

0 valamint két kézirattöredék található. Minden kézirat sűrűn javított. Gárdonyi többször újraírt részeket, míg más szövegeket kihagyott novellájából. A téma összetettsége, a számára szokatlanul kemény kritikai megfogalmazások indokolhatják a sok javítást. 1915. áprilisában íródott a Virradat előtt című novella. Valós esemény, Tóth Boris és Nagy Pali - mindketten rimaszombatiak - története ihlette a háború szörnyű következményeit taglaló történetet. Régi Gárdonyi recept szerint íródott: emberi sorsok jelennek meg kevés történés során, kisebb snittekben. Az alaptörténet: éjszakai utazás a vonaton, mely során többen szomorkodnak, sopánkodnak háborús megpróbáltatásaik fölött. Van, akinek a házát, állatait, ingóságait pusztították el. Ókét felülmúlják a katonák sorcsapásai, akik kezüket, lábukat veszítették el. A kupé legcsendesebb tagja szintén egy katona, aki nem panaszkodik, nem szól, nem sopánkodik. A háború legnagyobb vesztese ő, mert a látását többé nem nyerheti vissza. Mégis úgy tűnik, hogy a többieket megszégyenítve ő tűri el legjobban a sorsát. Az ő életét látva, a többiek is megenyhülnek, veszteségeiket pótolhatónak, helyrehozhatónak látják. „Mindenki szenvedett, mindenki eligazodik. "

2

I - szögezi le végül a novella üzenetét az egyik katona. Más nyomorúsága feledteti a saját bajukat a kupéban ülőknek, és valamennyien segítségére sietnek vak társuknak. Mire virrad, már a vak is bizakodóbb. hiszen „megérzi már ő is" a fényt. Az aznap reggeli virradat mindenkinek reménységet hoz. Gárdonyi ebben látja a kiutat: az egymás iránt érzett részvét a másik megértésére, segítségére sarkall, s ettől a saját probléma is kisebbé válik. A Virradat előtt című novellának két teljes kézirata van a gyűjteményben,

22 mindkettő géppel írt, tollal javított. Leánynézőben

2

3 című novellájában már idillbe szövi a háborús borzalmakat. A szerelmi történet hátterében mindennaposán jelen van a háború. A szegénység általánosan jellemző. Otthon csak az öregek és az asszonyok maradtak, minden család aggódik apái, fiai miatt, vagy éppen siratja az elveszetteket. A különös ellentmondást, a háborús helyzetben lévő kontrasztot erősíti föl a novella alapszituációja. A háború hoz előmenetelt Olajos Istvánnak, a vak bőgős fiúnak, aki a fronton harcoló helyett állhat be a szálloda zenekarába, - így jutva némi fizetéshez, amelyből családját eltarthatja - s csak azért kerül számára menyasszony, mert a kiválasztott hölgy vőlegénye a fronton veszítette életét. 2

0 Statárium a másvilágon. Kézirat. Lelt. sz. 96.190. 1-36 és 96. 189. 1-52. 2

1 GÁRDONYI Géza 1964. 184. 2

2 Virradat előtt. Kézirat. Lelt. sz.: 97. 32. 1-18. és 97. 33. 1-14. 2

3 Leánynézőben. Kézirat. Lelt. sz.: 96. 298. 1-55. 425