Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Lisztóczky László: „Fegyvert fogunk mindannyian ha szükség…” Pájer Antal és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

töltötték, ki most már szívesen s igen érdekesen beszélgetett mindenről, főképp katonaéletéről. Igen sajnálta, hogy Pájerral, kit nagyon becsült, nem találkozhatott; szerette volna őt, mint mondá, főleg a »Szittyavirágok«-én üdvözölni, melyek annyira megtetszettek neki, hogy egy almanachból, melyben megjelentek, kiírá azokat." Közvetlenül ezután a korszak egyik divatos egyházi költőjére, Sujánszky Antalra „ tért át a beszéd", akinek - Petőfi szavai szerint - „minden versében ott van: hogy - hit, remény és szeretet. Erre éppen behozzák a legújabb számot valamelyik lapból", amelyben Sujánszkytól is megjelent egy költemény. „No, olvassuk - mondá Petőfi -, fogadok, hogy benne lesz a hit, remény és szeretet. És csakugyan benne volt. "

2 A Zalár József által említett és cím szerint meg nem nevezett almanach, melyre Petőfi hivatkozott, az Emlény 1842. évi kötete. Ott jelent meg Szittyavirágok címmel Pájer Antal hat szonettből álló ciklusa, amely a régi magyar történelem néhány kiemelkedő alakját, helyszínét és eseményét vonultatta föl.

3 Feltehetően azért nyerte el Petőfi tetszését, mert a magyar múltról és hazánk akkori állapotáról az övéhez hasonló nézeteket hangoztatott. Az egri várban például az 1552-es várvédelem hőseinek a helytállását idézve, Petőfire emlékeztető szenvedéllyel ostorozta a haza újabb „ellenfelét", a „ fényűzés ragályos mételyét", korának cím- és rangkórságát, az úrhatnámság, a divatmajmolás csillogó külsőségeit. A hozzá eljutott információk alapján Pájer Antal is megörökítette a látogatást. A Petőfihez című vers kezdő soraiban szentesítette a Zalár József beszámolójából ismert - s feltehetően Füzesabonyba is általa továbbított - adatot, hogy Petőfi kereste s dicsérő szavakkal emlegette őt egri tartózkodásakor, és sajnálkozását fejezte ki találkozásuk elmaradása miatt: Azt mondják, hogy kerestél engemet Utadban egykor, Egren átmenet? Sajnálom, hogy szándékod összement; De még inkább azt, hogy az árva szent (Már én, magam) téged nem láthatott; S mely elvitt, szinte szidtam a napot... Pájer Antal a Petőfivel való személyes találkozás meghiúsulása miatt csupán mellékszereplője lett a legendás eseménynek, holott egyik főszereplőjévé is válhatott volna. Talán életre szóló barátság szövődött volna közöttük. Nemcsak eszméik. 1 KERÉNYI Ferenc 2008. 117. 2 ZALÁR József 1858. 1639-40. 3 Emlény. Karácsoni, újesztendei és névnapi ajándék. Pest, 1842. 110-3. 398