Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között
adókat, s így a szubasának - aki egyébként még gyereket is rabolt útközben - semmi keresnivalója nem volt a városban. 5 1 1559-ben a Boldogasszony-napi (augusztus 15-i) ráckevei vásár után, a tolnai kalmárok és iparosok (posztókészítők, szabók) a dunapataji vásárról utaztak volna hazafelé, amikor útközben az arra portyázó egri végváriak áldozataivá lettek, akik minden marhájukat elvették. 5 2 1559-ben az egriek egy ötezer frt-ot érő török rabot fogtak el, akinek a neve Husszain Dede pap volt, emellett fogságba vetettek több török-zsidó kereskedőt. A budai pasa sürgetésére Ferdinánd király megüzente Verancsics püspöknek, hogy Zolthay Istvánt küldje Bécsbe a nevezett pappal és török-zsidó kereskedők sarcával. Verancsics nehéz helyzetbe került, a rablott értékeket, vagyis a sarcot a katonák már korábban elköltötték, ugyanakkor a török papot sem hozták az egri várba, hanem Perényi Gábor ónodi várában rejtették el. Miután a papról a püspök megtudta, hogy hol található, Zolthayt küldte a király parancsával érte. A várkapitánynak sikerült a papot elhozni, s 1559. december 2-án a püspök megírta az uralkodónak, hogy Zolthayval küldi el a török papot. 5 3 A király a budai pasa sürgetésére több ízben parancsba adta az egri végváriaknak, hogy a kiütésektől, portyázásoktól tartózkodjanak. Efféle királyi parancsoknak nem volt sok foganatja, nem tartották be, s nem is engedelmeskedhettek, miután az oszmánok állandóan Eger körül portyáztak. 1559. december 12-én Verancsics írta a királynak, hogy a törökök folyamatosan a vár körül jártak. A török lovasok közül kettő a levélírás előtti napokban, magyar süvegben közelítette meg az erősséget, míg a többi társaik lesben álltak. Az egyik egri huszár kint tartózkodott, s találkozott a két török lovassal. Viszont csak akkor tudta meg, hogy az ellenséghez tartoznak, amikor azok törökül rákiáltottak. Ezután vívni kezdtek, a magyar huszár az egyik török lovas kopjáját megszerezte, s sértetlenül jutott vissza a várba. 5 4 Zolthay István egri várkapitánysága (1558-1562) éveiben az egri vár lett a vitéz katonák gyülekező helye. Verancsics püspök már 1559-ben leírta, hogy Egerbe csapatosan jönnek a vitézek, s akik itt megtelepedtek, elmenni többé nem akartak. „A vendégeken kívül - mint írta - mindig van itt 500 lovas. " Eger őrségében ekkor 400 huszár szolgált zsoldért, a többiek önként érkeztek és szolgáltak a várban. 55 Bár 1559-től Eger városkapuit a várőrség 100 gyalogosa őrizte, még 1560 nyarán a törökök betörtek a városba, ahol a rablások és fosztogatások végeztével 5 1 GYÁRFÁS István 1885. IV. 77. 5 2 SZAKÁLY Ferenc 1969.41. 5 3 TAKÁTS Sándor 1928. 180-181. 5 4 TAKÁTS Sándor 1928. 182. 5 5 TAKÁTS Sándor 1928. 183. 38
