Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
reformkor polgári jellegű könyvkiadásának is lendületet adott, így Tischler is több alkalommal kapott illusztrátori feladatot 1787-93 között. Forgách Ferenc váradi püspök arcképét 1787-ben, Verhovácz Miksa püspök portréját 1788-ban 11 8 s Orczy Lőrinc és Horányi Elek arcképét 1788-ban készítette el már Pesten. Ő metszette Dugonics András Etelkájához, az első magyar szépirodalmi könyvsikerhez az illusztrációkat (1788). Schönwisner István: Antiquitatum et históriáé Sabariensis Pestini, 1791. illusztrációi is az ő keze munkáját dicsérik. Szily János Szombathely első püspöke a székesegyház és a püspöki palota építkezése során előkerült faragványokat és pénzérméket összegyűjtette és palotája földszinti termeiben állíttatta ki. E leletek alapján írta meg Schönwisner István, a pesti egyetem első régészprofesszora e munkáját, melyhez Tischler Antal készítette a rézmetszeteket. A Szent Korona hazahozataláról metszett nagyméretű lapjáról már esett szó, mely a kor legkiemelkedőbb e technikával készült alkotása. 11 9 Fennmaradt munkái alapján a XVIII. század második felének legjobb magyar rézmetszőjének minősíthető. A Patrona Hungáriáé témában már idézett rézmetszete először Pázmány Péter Imádságos könyvének címlapelőzékeként jelent meg Egerben 1770-ben a Püspöki nyomdában. Művét (j.l.) „Anton Tischler sculp. Agriae" felirattal jelezte. 12 0 További fontos felhasználása e művének Szaitz Leó 12 1 - Máriafi István egri hitszónok: Igaz Magyar. Az az az igazi magyaroknak Máriához, az O Nagy Aszszonyokhoz, és Nagy Pátronájokhoz való különös ájtatosságáról; és a mostani ujságokrúl. I. rész az igaz, és nem-igaz magyarokról általlyában című könyvében történt (Párisban és Berlinben [Eger], 1785. [Püspöki nyomda]). 12 2 Szaitz Leó 11 8 Tudományos Gyűjtemények 1828. 124. 11 9 Gelineck F. rajza után. PATAK Y Dénes 1951.32., Garas Klára 1955. 256. 12 0 KNAPP Éva 2001. 112. kép 12 1 Szaitz Leó, Szeitz Antal (Kismarton, 1746. febr. 15. - Eger, 1792. júl. 30.): r. k. hitszónok, szervita rendi szerzetes. Dunántúli német polgárcsalád sarja. 1764-ben lépett be a rendbe, ezután Bécsben tanult, majd 1769-ben pappá szentelték. 1772-ben Magyarországra jött, Egerben, Váton, majd ismét Egerben lelkészkedett. Mint a felvilágosodás és a protestantizmus ellenfele, a klérus által képviselt reakció egyik fő alakja volt, aki a jozefinizmus elleni harcában ugyanakkor a nemzeti-rendi ellenállásra igyekezett támaszkodni; az udvar politikájával szemben ezért védelmére kelt a nemzeti nyelv ügyének. Heves, gúnyos, személyeskedő vitát folytatott Trenk Frigyessel és Szacsvai Sándorral. - Fő művei: Igaz magyar (I-IV., BerlinPárizs, 1776 - 90); Magyar- és Erdélyországnak rövid ismerete (Pest, 1791); A Trenk mérőserpenyőjének összvetörése (Pest, 1791); Magyar és Erdélyországnak mind világi, mind egyházi története (Pest, 1793); Huszonöt esztendőre szegődött házi s mezei szolga (Vácz, 1797). - írod. Leskó József.: Sz. L., a katholikus újságírás magyar úttörője (Kat. Szle, 1889). 12 2 2 sztl. lev. IV-XIV. 241 1.2 sztl. lev. 1 rézmetszetű t. 177 mm. A műnek 1790-ig még további három része jelent meg... 368
