Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
Imre herceg, akit a király a Nagy Legenda szerint „...mint egyetlent (örököst), szenvedelmesen szeretett s napjai könyörgéseiben Krisztusnak és anyjának, az örök Szűznek ajánlotta " -, gyakran ugyan olyan közelségbe kerül Máriához, mint apja. Egy 1650-ben Lőcsén bemutatott iskoladráma egyik felvonásában a korona helyett Szűz Mária képét választó Imre esetében kísérlet történik arra, hogy egymás mellé állítsák Szent István és Szent Imre szerepét, hogy Imre jelenléte igazolttá váljon a koronafelajánlás-jeleneteken - netalántán a trónról való lemondása, Máriának való felajánlkozása, az országért hozott áldozata révén önálló képtípusként. Egerhez közel, a bátorti Szent Imrének szentelt római katolikus templomban e téma monumentális erővel jelentkezik az érett barokk stílusában elkészített főoltárképen. A hatalmas faragásokkal áttört aranyozott, rocaill-okal díszített félköríves keretben jelenik meg a tituláris szent életének legfontosabb mozzanata, önmaga s szent életének felajánlása Magyarország védőszentjének, a mennyország felhőin trónoló Máriának s rajta keresztül a megváltónak. Szent Imre lépcsőkre terített szőnyegen és párnán térdel Mária előtt. Térde alá helyezett párna a Szent István-i korona-felajánlás képtípuson a korona alá helyezve a felajánlás fenségét jelzi, így nyugodtan vonható párhuzam e jelenet és az oltalomba helyezés gesztusa között. Imre herceg világoskék magyaros mentéjére papi palást borul, oldalán kard, lábánál hercegi korona. Kezében liliom. Baloldalon oszloptörzs zárja le a képteret, s jelzi, hogy belső térben, templomban, kápolnában történik meg az imába foglalt 6. kép. Magyar Szentek felajánlása. Papi szeminárium, Eger