Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
dalmához kötődik 6 9. E történet a XVII. századi török elleni harcok Máriától való oltalomkérések előképévé vált, s emléke fennmaradt a győztes csata utáni Madonnát ábrázoló festmény máriacelli kegy helynek való adományozása révén. A Nagy Lajos király idejében első virágkorát élő zarándokhely, Máriacell a Habsburgok Mária tiszteletének is központi kegyhelye volt. A reformáció alatt jelentőségét vesztett Mária-kegy hely az 1570-es évektől a Habsburg királyok révén ismét egyre több zarándokot vonzott. II. Ferdinánd felségterülete spirituális középpontjává, az általa következetesen végrehajtott ellenreformáció központjává, ezzel együtt Máriát egész birodalma „generalissimá"-jává tette. III. Ferdinánd gesztusa, miszerint „magát és övéit" a celli Szűzanyának felajánlotta, s Máriát a Habsburg Birodalom patrónájaként tisztelte, szorosan összefüggött hatalmának az örökös tartományok határain kívül eső területekre, így Magyarországra való kiterjesztésével. 7 0 Szívesen építettek a Mária tisztelet magyar hagyományaira, ennek jeleként már I. Ferdinánd is saját pénzeinek veretésénél Mátyás király aranyait tekintette mintának, így jelent meg a Napba Öltözött Asszony a Habsburg uralkodók pénzein. S így válik érhetővé, hogy I. Lipót is ide, a birodalom vallási-politikai fókuszába, az aranyba burkolt oltárra helyezett Mária szoborhoz zarándokolt, hogy a török elleni győzelmekért hálát adjon, melyet saját sikereként, különösen jámborsága tanúságaként elnyert jutalomként könyvelt el. 7 1 A birodalom tartományainak legmagasabb rangú mecénásai, így a magyar főurak is alapítottak itt kápolnákat az 1660-70-es években a templom barokk átépítése alkalmával - kifejezve ezzel lojalitásukat. Nádasdy Ferenc országbíró és felesége, Esterházy Anna Júlia Szent István király tiszteletére alapított kápolnát. A Tobias Pock 7 2 által 1665-ben festett oltárkép Szent István korona-felajánlását, az ország Mária oltalmába való helyezését ábrázolta, mely a magyarországi barokk művészetben kiinduló alapul szolgált valamennyi, a későbbi évszázadok során megszületett Szent István-i korona-felajánlását ábrázoló festményhez. A kompozíciót Johann Sigmund Schott kissé merev rézmetszete népszerűsítette Hevenesi Gábor 1692-ben 6 9 A hagyomány szerint Nagy Lajos az országba törő erőfölényben lévő mongolok, törökök vagy tatárok elleni győzelmét - Nagy Konstantin császár álomlátásának és kereszténységének analógiájára - egy Mária képnek tulajdonította, amelyet álmában Máriától kapott. Az őt csodálatosan segítő, precíz heraldikai díszítésssel ellátott képet aztán a máriacelli kegyhelynek adományozta. Ott csodatévő ereje folytán kegykép lett, mely elsősorban a magyar zarándokokat vonzotta az 1266ban már biztosan ott lévő Madonna-szobor mellett, in: Történelem-kép 2000. 309. 7 0 Mariazell... 2004. 14-15. 7 1 Természetesen a XI. Ince pápa oltalma alatt álló Szent Liga összefogása nélkül nem érhetett volna el sikereket. 1686. szeptember 2-án a száznegyvenöt éves török uralom véget ért. Buda vára a Szent Liga csapatainak kezére került. 7 2 Konstanz, 1609-Bécs, 1683 354
