Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
XVI-XVIII. században végig élt a Szent Koronának e soknemzetiségű állam területére, ennek harmonikus egységére és sérthetetlenségére vonatkozó jelentése is. 48 Ez utóbbi különösen fontos, hisz Szent István felajánlásával az ország területi egységének megtartását, megóvását is kérte az égi hatalmaktól. A társadalmi és jogi fejődés a magyar történelem XVI-XVII. századi viharos időszakába torkollott, amikor az oszmán hatalom és a Habsburg uralkodó ház harapófogójában három részre szakadt országban felerősödő vallási (reformáció és rekatolizáció) és társadalmi megosztottság szétzilált szinte mindent. Ekkor nyert ismét aktualitást az államalapító Szent István király alakja. E jelenség jól példázza a közhelyet: zűrzavaros és bizonytalan időkben az emberek forrásokhoz, általuk tisztának vélt forrásokhoz, az eredetmítoszhoz fordulnak. 4 9 A kialakuló új István-kultuszban - egyházi énekekben, himnuszokban 3 0, hitvitázó irodalomban, iskoladrámákban és a képzőművészetben egyaránt - hangsúlyossá vált a Mária védelmébe ajánlott Magyarország (Patrona Hungáriáé) illetve Magyarország isteni uralkodója (Regnum Marianum) koncepciója. S ez esetben is a korai legendák adták a viszonyítási pontot. István magát és népét Magyarország Nagyasszonya kegyeibe ajánlja fel, mely mélyen átérzett gesztus Hartviknál többször megjelenik: „Az említett király pedig hívő volt, minden cselekedetét teljesen Istennek szentelte, fogadalom s felajánlás útján szüntelen imáiban magát s királyságát az örökszűz Istenanya, Mária gyámsága alá helyezte, kinek tisztelete s dicsősége a magyarok közt oly nevezetes, hogy nyelvükön még e szűz mennybevételének ünnepét is, tulajdonnevének hozzátétele nélkül, csak Úrnő napjának emlegetik. És hogy könyörületes oltalmát még inkább elnyerhesse, magában a királyi székvárosban, melyet Fehérvárnak mondanak, ugyanezen örökké Szűz dicsőségére és nevére híres és hatalmas, csodálatos mívű bazilikát kezdett építtetni... " Majd az életút végéhez érve, trónörökös fiát, Imrét elvesztve, következőképpen cselekszik: „...láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, 4 S ECKHART Ferenc 1941. 196-222. 4 9 NIKSIC, Boris 2006. 80. 5 0 Kisdy-féle Cantus Calolici, 1651 - itt merül fel először, hogy testamentumában Szent István az országot s magát is Szűz Máriára bízza. Szegedi Lénárd, 1674 szerint: „Testamentumban Szent Szűznek, Országod hagyád mint ősnek. " Kájoni János, 1676 szerint: „ Utolsó óráján az őhalálának, Ajánlá Országát az Szűz Máriának... " 349