Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
gyetlen uralkodó? Békés, toleráns bölcs, vagy nagyon is sikeres hadvezér? 3 7 Alig félszázaddal halála után már teljes harmóniában forrott össze legendás alakjában a pogány ős és a keresztény király egyénisége. Alakjáról a köztudatban lefoszlott minden emberi gyengeség: csak erényei maradtak épen. így már a szentté avatását előkészítő legendák is tudatos emlékezetvesztésre törekedtek: a fontosnak tartott elemeket szakralizálták, a zavaró, kompromittálókat, talán éppen a véres eszközökkel lezajló térítés tényét eltüntették. 3 8 így hullott ki a történelmi emlékezetből a kereszténységre való térítés bizánci és német közreműködőinek személye is, s emiatt Szent Adalbertet, a nagyhatalmaktól és Rómától független prágai püspököt ismerjük úgy, mint aki Vajk/Istvánt megkeresztelte, bérmálta - pontosabban ő volt az ifjű trónörökös „lelki gyámolítója", a magyarok első térítője. 3 9 Nem véletlen tehát, hogy az István király által elkezdett, majd Jób érsek által újjáépített esztergomi templom Szent Adalbertnek lett szentelve. Díszkapujának, a Porta speciosa-nak ívmezejében középen koszorút hozó angyalok között trónol Mária a gyermek Jézussal. Jobbján teljes ornátusban Szent Adalbert püspök, balján a koronás Szent István király áll, az egyházi öltözetű Jób érsek illetve III. Béla király térdeplő alakjával. A mondatszalagokon megjelenő feliratok arról tanúskodnak, hogy Szent István a legendákban rögzítettek szerint Mária oltalmába ajánlja országát, aki azt szabja feltételül, hogy az esztergomi érsek és a király osztozzék az egyházi és világi hatalmon, s közösen feleljenek az ország jövőjéért. Felirata szép üzenet korunknak: „MENTEM SANCTAM, SPONTANEAM, HONOREM DEO, ET PATRIAE LIB ER ATIONEM' ' - Szent és kész (szabad akaratú) elmét, tiszteletet Istennek és a hazának szabadságot. 4 0 Az 1100-1196 közé keltezhető nyugati díszkaput Klimó György esztergomi kanonok (1741-51) keresztet küldetett a királynak, mintegy az apostolság jeleként, így szólván: "Én apostoli vagyok, ő viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus annyi népet térített meg általa. Ezért rendelkezésére bízzuk, miként az isteni kegyelem őt oktatja, az egyházaknak s népeinek mindkét törvény alapján történő igazgatását. " Elnyervén hát mindent, amit kért, Asrik püspök vígan tért vissza hazájába, magával vitt mindent, amiért a vállalt utat végigjárta. Elhoz.ták hát az apostoli áldás levelét a koronával és a kereszttel együtt, s miközben a püspökök és a papság, az ispánok és a nép egybehangzó magasztalásukat fennen kiáltozták. Isten kedveltjét, István királyt az olajkenettel felkenve a királyi méltóság diadémájával szerencsésen megkoronázták. " 3 7 BERENDT. Iván 1988. 11. 3 8 E bonyolult helyzetet példázza a Szent László-kori Gesta Hungarorum Vazul-affért bemutató részlete, miszerint azt Gizella királyné bűnéül róják fel. Más források pedig éppen hogy szent-aszszony mivoltát emelik ki. 3 9 Bővebben BOGYAI Tamás 1988. 156-160. 4 0 A Szent Adalbert tiszteletére emelt székesegyházat all. század első évtizedében István király kezdte építtetni. Királyi építőműhelyre vallanak akantuszleveles oszlopfői. Az új templom építését a Párizsban tanult Jób érsek kezdi meg. A kaput valószínűleg nyugati mesterek faragták erős 345
