Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

Nézete szerint minden csoportnak ki kell alakítania az emlékezés kultúráját, mely szükséges ahhoz, hogy a csoport folytonossá tegye identitását. Tehát minden kultúra létrehozza saját konnektív struktúráját, egyfajta közös tapasztalati és cselekvési teret, melyben a megjelenő élmények később emlékekké válnak, így kapcsolva össze múltat a jelennel. Az emlékezet e formája élő kommunikációk, személyes élmények útján jön létre, azonban az idők során hordozóival együtt el is tűnik. Ám, ha az adott kultúra érett rá, akkor ez a hétköznapi információhalmaz az emlékezet által átlényegül a múlt szimbolikus alakzataivá, azaz a kulturális emlékezet formáivá. A kulturális emlékezet feladata pedig az egyre duzzadó múlt egyre gyarapodó tárgyiasított alakzatokban való konzerválása. A kulturális emlékezet kelléktára - legyen az rítus, esemény, zene, tánc, narratívum, tárgy vagy képi ábrázolás - a csoport identitásának nemcsak átörökítője, hordozója, hanem egyszersmind a csoportidentitás jellemzőinek kifejezője, s egyben megtartója is. Nem elkülönülési szándékkal, ám összetartozás-élménnyel átszőtt önazonosság-kereséssel, mely a körülöttük élő közösségek felé egyfajta portréként mutatható fel. Első királyunk Szent István. Feledve az őt megelőző történelmünk pogány nagyjait valami oknál fogva a rá való emlékezésnek, mondhatni kultuszának, s a fennmaradt tudás szerint a személyéhez köthető, angyali intésre a pápától kapott, s halálos ágyán Szűz Máriának felajánlott Szent Koronának ilyen összetartó erőt szánt elmúlt ezer éves történelme során a magyarság. Ennek megértéséhez elődeink „lelkébe" kellene belelátnunk. így nem az a lényeges, hogy az ezzel az eszmével folyamatosan vitázok érveit és a rájuk reflektálok ellenérveit elemezzük. Nem az a lényeges, hogy felsoroljuk a reformáció argumentumait és az ellenreformáció cáfolatait, hogy felelevenítsük a hitvitázók indulatait, vagy, hogy végigkövessük e viták továbbgyűrűzéseként megszülető, a felvilágosodás eszméivel átitatott polémiákat, a pozitivista történettudomány felé vezető értelmezéseket és ellenvetéseket.

2

1 Vagy, hogy belemélyedjünk a XVIII. századi Attila kontra Szent István, majd a XIX. századi Álmos-Árpád kontra Szent István, illetve a millenniumot megelőző évtizedek honfoglalás kontra államalapítás vitáiba annak függvényében, hogy mely újonnan előkerült forrás határozta meg az éppen aktuális tudást

2

2, vagy, hogy mely hatalmi rendszerrel szemben kellett nemzeti karakterünket megformálni, szélsőséges esetekben szuverenitásunkat megvédeni. De a XX. századi leg2

1 Decsy Sámulet 1792-es könyvére reflektáló Katona István 2

2 Új világot nyitott III. Béla király névtelene, Anonymus Gestájának napvilágra kerülésére 1746-ban, melynek tartalma alapjaiban rendezte át kezdeti történelmünk hangsúlyait az emlékezetben. Lethenyey István pécsi kanonok 1791-ben fordította magyarra. 340