Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között

1550 nyarán, a Gyöngyösön megrendezett török-magyar béketárgyaláson, hangoztatva, hogy a Pusztaszer mellett vívott harc olyan heves volt, hogy az ágyúdörgést még a szegedi várban is hallani lehetett.

9 Ezek szerint az egriek messze a hódoltság mélye felé is kiterjesztették hatáskörzetüket. így a vártól 240-250 km-rel távolabb, az egriek már ekkor megkövetelték a hódoltság népétől a magyar várak fenntartásában való aktív közreműködést. Továbbá részben azt is elképzelhetőnek vélték, hogy a törökök az e célból összeszedett parasztokat kiengedik a hódoltságból.

1

0 1551. január 9. előtti eseményről tett jelentést a budai pasa, amelyben azt panaszolta, hogy az egri huszárok az év elején Buda alá mentek, ahonnan a törökök 2800 birkáját elhajtották.

1

1 1551 márciusában a portyázó törökök - közvetlenül Eger alatt - Nagytálya falut égették fel.

1

2 1551-ben Arszlán bég

1

3 Hatvanban tartózkodott, s tervbe vette, hogy az Eger várát megkísérli bevenni. Ennek az előzményeihez tartozik, hogy 1551. május 1-én a király tudatja Fráter Györggyel, hogy Egeren át egy 3200 főből álló sereget indított útnak Erdély megsegítésére. A Castaldo vezette katonák Eger alatt megpihentek, mivel az éppen áradó Tiszán nem tudtak átkelni, sőt még május 8-án is a városban táboroztak. Majd az elvonuló katonai táborról az a hír terjedt el, hogy Castaldoval az egész egri őrség is Erdélybe vonult. Erről az álhírről szerzett tudomást Arszlán bég Budán. A téves hír valódiságát látszott igazolni, hogy 1551. augusztus 5-én Dobó István és kísérete elhagyta az egri várat, mert Bécsbe utazott Oláh Miklós püspökhöz és kancellárhoz. Ez után Arszlán bég úgy vélvén, hogy Eger védelem nélkül maradt, gyorsan 500 szpáhit felszereltetett, hogy rohanják meg a várat és foglalják el. A török fenti tervéről Dobónak a kémei tudomást szereztek, s rögvest továbbították a hírt. A várból Dobó után küldték Tarján Kristóf apródot, és a török szándékáról értesítették Teuffel Erasmus kapitányt is. Ót egyébként 1551. május végén a király Eger alá küldte 600 huszárral. Az Eger ellen vonuló 500 török szpáhinak lest vetettek Teuffel katonái Gödöllő tájékán. A váratlan támadás során 300 törököt a harcban 9 VERESS D. Csaba 1986. 45.; PATAKI Vidor 1934. 25. 1

0 SZAKÁLY Ferenc 1981.52-53. 1

1 TAKÁTS Sándor én. 309. 1

2 SZÁNTÓ Imre 1971. 24. 1

3 Jahiogli Arszlán - vagy Oroszlán - Mehemetnek, a harmadik budai basának a fia volt. Az apja 1527-től fogva minden jelentősebb magyarországi harcban részt vett. Amint a fia nagyobb lett, a hadba magával vitte. 1537-ben az eszéki győzelem során kitüntette magát Johann Katzianer fővezér ellen. Ott volt a szegedi diadalban (1551) majd az 1552. évi hadjárat során Egerben harcolt. TAKÁTS Sándor én. IV. 60-61. 30