Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben

olyan, aki ki akarta kerülni a munkát, már 13-14 évesen elszegődtek aratni vagy csépelni. Ebben nagy szerepet játszott a kortárs közösség hívása. Az aratás munkájának kiemelkedő jelentőségét kifejezi, hogy szívesen készítettek fotófelvételeket. A fotók többsége nem munkafolyamatot ábrázol, hanem tablószerű csoportkép. A nehéz munkában való összetartozás-tudatot, örömöt és büszkeséget jelenítik meg. A felvételek legjellemzőbb beállításai: az arató csoport vállra vett szerszámaikkal, előttük fekvő vízhordó fiúval, vagy aratópárok kaszával, sarlóval. Még több felvétel készült a cséplőgéppel való cséplésről uradalmakban és parasztgazdák udvarán. Az 1950-es évek közepén készült fotók külön típusa az, melyen - Rákosi Mátyás híres, búzakalásszal készült képének mintájára - kalászt szakítanak a búzaszem érettségének megvizsgálására. Összességében megállapítható, hogy arányaiban sokkal több kép készült az aratásról és a cséplésről, mint a többi mezőgazdasági munkáról. Adatközlők: Birinyi Lajosé sz. 1927. Tarnaszentmiklós Bódi Józsefné sz. 1926. Kisköre Cseh József Kömlő Csonka Ignác Kisköre Hegedűs Jánosné Heves Göcző János Kisköre Kiss János sz. 1921 .Tiszanána Kozma Józsefné Heves Laboda Jánosné sz. 1930. Heves Marsi Istvánné Heves Molnár Józsefné sz. 1926. Heves Oláh Istvánné Kisköre Ollé Józsefné sz. 1929. Pély Sárándi Károlyné sz. 1927. Átány Sebők Józsefné sz. 1931. Átány Somodi Ferencné sz. 1926. Boconád Szászi Károly Kömlő Török Jánosné sz. 1928. Átány IRODALOM BALASSA Iván 1985 Az aratómunkások Magyarországon 1848-1944. (Agrártörténeti tanulmányok 13.) Budapest BALOGH József 1979 Summás hagyományok. Kézirat. BÁLINT Sándor 1977 Ünnepi kalendárium. Szent István Társulat. Budapest. BOROVSZKY Samu 1909 Heves vármegye. Budapest. 294