Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben

Gy. Gömöri Ilona AZ ARATÁS SZOKÁSAI, AZ ARATÓÜNNEPEK FUNKCIÓVÁLTÁSAI DÉL-HEVESBEN Heves megye déli része alföldi jellegű, sík vidék, ahol meghatározó jelentőségű a gabonatermesztés. A két világháború közötti időszakban - amikor az országban a búza vetésterülete 41% - Dél-Heves településein 50%-on felül volt a szántóföldek részesedése. A hevesi járásban ez az arány 71,4%.' A megyei monográfia jellemzése szerint: ,,A hevesi fekete homok valósággal Kánaánja hazánknak. Jó időjárás után dönti az acélos tiszai búzát. "

2 A XIX-XX. század fordulójának aratási szokásairól a kor neves helytörténetírói, Platthy Adorján és Kürti Menyhért kiemelik, hogy Dél-Hevesben aratás végén különösen nagy áldomást tartanak. A látványos uradalmi aratóünnepeken kívül éltek azok az egyszerű agrárrítusok, spontán szokások, melyeknek célja a betakarítás végének megünneplése. Ugyanakkor 1899-től miniszteri rendelet írta elő a „régi szokások felelevenítését", melynek hatására az aratóünnep szervetlen szokáselemekkel megtűzdelt, színjátékszerű felvonulássá vált, melyhez később hozzákapcsolták az új kenyér ünnepét is.

3 így aratási szokásainkban egybefonódtak a természetes agrárrítus és a felülről jött kezdeményezések elemei. Egyes szokáselemek a politikai rendszerek változását követve fennmaradtak, átalakultak, funkciót váltottak. A téma kutatása során a dél-hevesi térséghez tartozó 17 településen folytattam adatgyűjtést, melynek során visszaemlékezések és fotók, írásosos történeti dokumentumok és néprajzi tárgyak adtak támpontokat a feldolgozáshoz. Az aratási szokásokban a mágikus elemek keverednek a racionális elemekkel. így a munkaszokásokat tágan értelmezve nemcsak a ritualizált cselekvéseket, hanem a hozzá 1 LADÁNYI Miksa 1936. 45. 2 BOROVSZKY Samu 1909. 3 A korabeli aratóiinnepek „kitalált hagyomány"-ként való elterjedésére Kovács Ákos irányította rá a figyelmet. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2010. 275