Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Nagy Nándor: A Hatvany-család a szélsőjobboldali sajtó kereszttüzében (1938)

Fiala Ferenc és az Összetartás hetilap 1938 folyamán a szélsőjobboldali politikai pártok egyre nagyobb teret nyertek hazánkban, a hozzájuk kapcsolódó napi- és hetilapok közül több ekkoriban már széles olvasóközönséghez jutott el. A radikális jobboldali pártpaletta tényezői közül meghatározóvá a Szálasi Ferenc által vezetett pártok váltak (Magyar Nemzeti Szocialista Párt, majd Nemzeti Szocialista Magyar Párt - Hungarista Mozgalom). Szálasi már 1937 nyarától maga mögött tudhatta a Fiala Ferenc által szerkesztett Összetartás című hetilapot. Fiala - aki az elkövetkező évtizedekben komoly szerepet játszott a hazai, majd az emigráns szélsőjobboldali sajtóban - jó kapcsolatokat ápolt a hatvani nyilas vezetőkkel, ezért az Összetartás számos Hatvannal kapcsolatos cikket, tudósítást közölt az 1938-as év folyamán.

1

8 Fiala és munkatársai írásaiból természetesen a Hatvanyak sem maradhattak ki, bár jegyezzük meg, hogy ebben az évben elsősorban a Várkonyi Sándor községi főjegyző által vezetett Hatvani Hitelszövetkezet körüli botránysorozat jelentette a prioritást a nyilas hetilap számára.

1

9 Hasonlóan a harmincas évek más szélsőjobboldali újságíróihoz Fiala Ferenc a Hatvany-családdal szemben már előzetesen negatív attitűddel rendelkezett. írásaiban korábbi antiszemita „kritikák" köszönnek vissza, amelyek elsősorban a család magyar hazafiságát, pozitív tartalmú asszimilálódását kérdőjelezte meg. Fiala véleményét az 1940-ben Válasz az áfiumokra cím alatt megjelent írásában összegezte, amelyben a zsidó származású családok esetében kizárta a sikeres asszimiláció lehetőségét, ellentétbe állítva más nemzetiségű, de nem zsidó felmenőkkel rendelkező családokkal. A szövegben megtalálható, más szélsőjobboldali publicistára is jellemző írásmód, amely során a bárói címhez kapcsolódó Hatvany családnév helyett konzekvensen Hatvanit alkalmazta, illetve egyúttal jelölte a zsidó származásra vonatkoztatható eredeti családnevet (Deutsch), amelyet a család ezen ága ekkor már nem használt. „ Történelmünk számtalan példával igazolta annak az állításnak az igazságát, hogy a magyarságot nem a név teszi. A mi véleményünk szerint a Hatvanivá asszimilálódott Deutschok sohasem tudták és tudják elérni a Damjanichok, a Pöltenbergek és a többiek izzó hazafiságának színvonalát. Az elmúlt ezredév alatt semmi szükség nem volt az ilyen felszínes és talán felesleges külső asszimilálódásra, amelyre csak akkor került sor, midőn a magyarsághoz soha hozzá nem idomult zsidóság nagy rész.e a maga hatalmi céljainak elérése érdekében jobb magyarnak hirdette sajtójában a csak nevében asszimilálódott zsidót, mint az ősei nevét megtartó és évszázadok óta itt élő és a magyarsághoz mindig hu kisebbséget."

2

0 I

S NAGY Nándor 2009. 282. 1

9 NAGY Nándor 2009. 290-297. 2

0 FIALA Ferenc 1940. 20. 267