Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Petercsák Tivadar: Fertálymesteri tablók a Dobó István Vármúzeumban

A fényképek aláírása: „ ? László Város I., Dr. Lajos Győző Város II. n., Erőss György Város III. n., mádi Szabó Béla Város IV. n., Kelemen József Hatvan I. n., Luzsi József Hatvan II., Tóth János Felnémeti n., Bóta Jenő Hatvan III., Losonczi Ferenc Hatvan IV., Ifj.Gulyás Pal Cifra-Sáncz, Pelyhe Sándor Makiári I., Fodor Miklós Makiári II., Tóth János Szent István n., Erdélyi András Szent Lajos n." A fertálymesteri tablók részletes bemutatása után kiemelhetjük néhány jellemzőjüket. Eddigi ismereteink szerint a XIX. század közepén jelentek meg, és néhány évtizedig csak névsorokat tartalmaztak historizáló stílusú környezetben. Az 1849-1869 között készült tablók központi motívuma rendszerint masszív téglaépítmény, talapzat vagy téglatest alakú, felül timpanonban végződő kompozíció. A fertálymesterek névsora megjelenhet az építményen, annak kapuján vagy egy férfialak által leeresztett papírtekercsen. De olvasható névsor kettős gótikus ablakban is. Központi motívumként előfordul a város részlete egy díszes keretezésű képen, de látható a régi városháza, az Eger-patak hídja és a vár bástyáival, falaival. A tablók tetején és alján virág-girlandokkal keretezett módon rendszerint látható a koronás magyar címer és Eger város címere a jellegzetes motívumokkal. A sas, kétfejű sas tarthat címert, feliratot. Valószínűleg a fertálymesterség több évszázados múltját és a város gazdag történelmét szimbolizálják az 1849-es tabló ágyúi, ágyúgolyói, az antikizáló díszítőelemek és a több tablón két oldalt, hadi öltözékben, fegyverrel megjelenő férfiak, akiket két esetben a várvédő kapitányok, Dobó és Mekcsey nevével is azonosítanak. A tablókon körbefutó díszítmények között általános a virág és az Eger gazdaságára jellemző szőlőfürtök, gabonakalászok, de előfordulnak az antik virágvázák és papagájok is. A fényképes tabló 1869-ben jelent meg először, s kezdetben három díszes keretezésű mezőben ábrázolták 4-4 fertálymester egész alakos fényképét, korabeli viseletben. Ez jellemző 1876-ig, ezt követően az ovális vagy szögletes mellképek váltak általánossá. Cs. Shwalm Edit viselettörténeti szempontból vizsgálta a fényképekkel ellátott fertálymesteri tablókat, hiszen ezek fontos forrásai a XIX. század második felére jellemző egri viseletnek. Megállapítja, hogy a viseletek többsége a módos földművelő réteg ünnepi ruházatát tükrözi. 1870-71 -ben mindössze négy, kimondottan polgári viselet figyelhető meg. Csizma, zsinóros ellenzős nadrág, pitykével díszített posztómellény minden fertálymesteren van. Az ujjas posztófelsők között előfordul a derékban szabott, prémes szegélyű, zsinórozással, fémgombokkal díszített, csípőig érő mente, a rövid derekú dolmány vagy mándli. Az 187l-es képen a Hatvan 4. negyed fertálymestere már virágos mellényt visel. A nyakravaló nem hiányzik egyetlen öltözetről sem. 1872-től szaporodnak a polgári hatású kabátfélék.

9 9 CS. SCHWALM Edit 2000. 322-335. 231