Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Nagy Géza Balázs: Adatok az Egri Káptalan XIII. századi működéséhez
Ekkor még István kétség kívül zempléni főesperes volt, 1 2 viszont 1290 táján prépost lett, ezért megürült címét Simon kapta meg, akinek utódja az ungi főesperességben Domonokos lett. így tehát megállapítható, hogy a Péter-Egyed-Domonkos névsor felel meg a Káptalanban kialakult előlépési gyakorlatnak. Az ezzel ellentétes ingadozás oka az lehet, hogy - amint e feltételezést már előző tanulmányomban is megfogalmaztam - az írópultokon időről időre lecserélhették a kihelyezett formulákat, „segédanyagokat". Ha egy ilyen névsorban másolási hiba volt, a korábbi kinevezések valós sorrendjét esetleg nem ismerő írnok a legnagyobb figyelem mellett is szükségszerűen tévedett mindaddig, amíg valaki a hibát nem észlelte. Ugyancsak hasonló oka lehet annak, hogy 1290 táján Miklós és Bernát főesperesek sorrendje felcserélődött. Mindezekből az is kiderül, hogy az iratok megfogalmazói nem a főesperesek voltak, akik nyilván betartották volna az általuk jól ismert rendet, de az is biztos, hogy állandó jelleggel nem ellenőrizték a kiadott iratok tartalmát szóról szóra, az elejétől a végéig. A kancellária tehát külön egységként működött: de ehhez az is kellett, hogy a tárgyaláson jegyző is részt vegyen, aki a lényegi részeket rögzítette. Ez alapján lehetett kiállítani a Damus pro memoria-iratokat, illetve ezek után a privilégiumokat, amelyekben már - és ehhez szintén kellett a korábbi jegyzőkönyv - a megjelent kanonokok névsorát is feltüntették. A főesperesek belső rendje az eredetiben fennmaradt méltóságsorok alapján is jól látható, de promóciójuk rendjének pontosabb meghatározásához fel kell még dolgozni a másolatban fennmaradt oklevelek adatait is. Ettől függetlenül a hiteleshelyi munkában játszott szerepükre vonatkozóan egy-két megállapítást már megfogalmazhatunk. Egyes főesperesek igen aktívan részt vettek a hiteleshely működtetésében, mint például Márk, aki patai főesperesként 1271 és 1284 között egyetlen névsorból sem hiányzik, és ilyen Péter ungi főesperes is 1271 és 1279 között. (Márk 1288-ig, Péter 1279-ig viselte hivatalát; későbbi sorsukra nincs adat.) Az 1280-as évek második feléből a korábbiakhoz képest is kevés eredeti privilégium maradt fenn, így erre az időszakra vonatkozóan csak fenntartásokkal nevezhető meg Miklós zsombolyi és István zempléni főesperes állandó résztvevőnek. 1291-től 1293-ig csak Domonkos hevesi főesperes esetében nem volt hiányzás, ő azonban a továbbiakban nem szerepel. Domonkos jelentősebb szerepére utal egyébként az is, hogy a kinevezésekor kétség kívül jobb jövedelműnek számító hevesi főesperességet kapta meg. 1295-től kezdődően János hevesi főesperes nélkül nem zajlott le tárgyalás, akit legtöbbször a magister címmel is megjelölnek. Feltételezhető tehát, hogy külföldi 1 2 Df 266354. 20
