Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években
a református lakosságot továbbra is elsőként templomától és prédikátorától fosztották meg. Amint lehetőség adódott, a falu vezetőit is száműzték, bebörtönözték. Helyükre katolikus plébános érkezett, a katolikus telepesek első csoportjával együtt. A hangadók és iránymutatás nélkül maradt közösség felbomlása így szinte törvényszerű volt, amit csak erősített a katolikus lakosság újabb betelepülő hulláma. Noha a megyei hatalom az adóalapul szolgáló portaszám megőrzése végett megkísérelte megakadályozni a protestáns lakosság elköltözését, az új telepesek érkezésével mindez lassanként szükségtelenné vált, s az immáron kisebbségbe került korábbi közösség lassan elolvadt. A XVIII. században tehát a helyi kontinuus közösség metamorfózisa helyett annak katolikus lakossággal történő reprodukcióját látjuk általánosabbnak. Mivel hitéletében és kultúrájában teljesen új csoport jelent meg a falu keretei között, a korábbi szokások hatása így egyáltalán nem érvényesült, azokat tehát sem néprajzilag, sem kultúrtörténetileg nem lehet megragadni, amint az egyes, még a XVII. században erőszakkal áttérített falusi közösségek esetében kimutatható volt. 14 4 A protestánsok válaszreakcióinak lehetősége igen korlátozott volt. 1713 óta a bécsi udvarban működő protestáns ágensek jártak el egyházuk ügyeiben, a különböző folyamodványokat rajtuk keresztül terjesztették fel, és a későbbiekben már az ő feladatuk volt az egyes ügyek figyelemmel kísérése. 14 5 A sarudiak is kérték Mocsáry Balázst, hogy az eseményekről tájékoztassa az ágenst, de végül ők maguk hátráltak ki a beadvány mögül. A református egyházkerület elöljárói is megkísérelték az enyhébb ítéleteket kijárni. Ezt látjuk Mocsáry Balázs egri útjaiban, Erdődy Gábor egri püspökkel folytatott egyeztetésében Még ekkor sem biztos, hogy az egyházkerület egyéb méltóságai erélyesnek és elegendőnek látták a fellépést. Lehetséges út volt a látszólagos beletörődés is, amely nem minden esetben járt együtt a helyi protestáns egyház végleges eltűnésével. Borbély Mihály és a tiszaroffi templom ügye végül sikeresen rendeződött. A katolikus egyház is sokkal biztosabban tudta már megtartani a XVIII. század folyamán a megszerzett pozíciókat. A XVII. század végén sokszor „túlnyerte magát", a paphiány miatt nem tudta a lelki gondozást biztosítani. 14 6 Az egri egyházmegyében a kassai szeminárium, majd az egri papnevelés megindulásával a probléma fokozatosan megszűnt, ebben a betelepülő szerzetesrendek további segítséget nyújtottak. Már az sem okozott problémát, hogy Erdődy Gábor püspöksége idején 130 új plébánia alakult meg, és a század folyamán utódai. Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspökök idejében ez szám tovább nőtt. 14 4 FAZEKAS István 1994. 143-144. I4 Í ZOVÁNYI Jenő 1977. 15. 14 6 FAZEKAS István 1999. 526-527. 151
