Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években

ben és a többi kisnemeseknél feltüntetett bejegyzés érzékelteti: „Dékányoknak és minden nemeseknek ki van az út adva".

13

5 A poroszlói Tisza-táj felekezeti arányainak eltolódásában nem csak az játszott szerepet, hogy egyes református közösségeket elűztek, megtörtek, hanem a még török időkben elpusztult, de egyházi birtokban maradt faluhelyeket telepítettek be újra. Ennek első példája volt Tarnaszentmiklós. Az egri káptalan pusztáját korábban a szomszédos falvak lakossága bérelte és használta. A szomszédos Pély község lakosai azonban az 1740-es években már feltehetőleg többször kérvényezték a káptalannál, hogy a pusztát megszállhassák és benépesíthessék, mígnem 1751 -ben törekvésüket siker koronázta. A telepítési szerződés kihangsúlyozta, hogy csak katolikus vallásúak érkezhetnek Tarnaszentmiklósra 1752. áprilisától, Szent György napot követően.

13

6 A tiszamenti betelepítési akciók lezáródása és ezzel összefüggésben az utolsó felekezeti színezetet is magán hordozó ellentét éppen Kömlő betelepítése kapcsán pattant ki. Az egri püspökség által 1770. március 13-án kiadott telepítési akcióra rövid időn belül 95 telepes család jelentkezett, többségükben pélyi és tarnaszentmiklósi katolikus családok.

13

7 Bár a betelepítési szerződés nem ismert, gyanítható, hogy itt is - hasonlóan Tarnaszentmiklóshoz - kizárólag katolikus gazdák jelentkezését várták. A kömlői pusztát addig használó tiszanánai református lakosság körében a kömlői puszta elvétele nagy felzúdulást keltett. 1770 után 102 református család költözött el Kömlő benépesítése miatt Tiszanánáról, főként Tetétlen és Bucsa pusztára illetve a bácskai Temerinbe. S bár Tiszanánára már az 1760-as évek elejétől érkeztek Egerszalókról katolikus családok (a plébánia is 1763-ban alakult meg), a reformátusok egy részének elköltözését követően ebben a faluban is tovább nőtt a katolikus családok száma.

13

8 Ebben a folyamatban szerepet játszhatott a két felekezeti közösség eltérő demográfiai magatartása is. A katolikus közösségekben alacsonyabb házasodási átlagéletkor mellett hoszszabban elnyúlt a nők gyermekvállalási időintervalluma, míg a reformátusoknál magasabb házasodási átlagéletkor mellett az utolsó gyermek születése is a nő korábbi életkorára esett. A katolikusok ebből származó nagyobb termékenységi mutatói is hozzájárulhattak a kistáj felekezeti viszonyainak megváltozásához.

139 Mindezekből jól kirajzolódik annak a betelepítési folyamatnak a dinamikája, amelyben leginkább Heves és Pély katolikus lakossága játszott nagy szerepet, és végül a poroszlói Tisza-táj felekezeti térképének megváltozásához vezetett. 13

5 HML IV-7/b/2. öí. 598. (1746. évi) fol. 23. 13

6 HML XII-2/b/28. Nr. 13. Div. 4. Fasc. 2. Fr. 7. 13

7 SOÓS Imre 1955. 42^13. A kömlői telepeslista: BAKÓ Ferenc 1994. 203-204. 13

8 SOÓS Imre 1955. 53. 13

9 A XVIII. századi pélyi katolikus anyakönyvek történeti demográfiai feldolgozása és az átányi református adatokkal való összevetése: MIHALIK Béla Vilmos 2010. 149