Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években
főgondnokhoz intézett levelében a sarudi események egyenes következményének tartotta a poroszlói harangok visszakövetelését Maklár részére. A levélből az is kiderül, hogy a poroszlóiak is megriadtak a püspök követelésétől, azonnal küldöttséget menesztettek Mocsáryhoz. A harangok ügyét valóban az bonyolította, hogy a püspök mind a „makiári", mind a „szentmiklósi" harangot követelte Maklár részére. Úgy tűnik, hogy maguk a poroszlóiak sem voltak teljesen tisztában a harangok eredetével, mert a küldöttség nem tudta megfelelően tájékoztatni Mocsáryt, aki végül saját embereit küldte le a mezővárosba, hogy utánajárjanak a harangok ügyének. 12 1 Az ügyről, mint fentebb láttuk Tokaji György poroszlói lelkész már két nappal korábban kelt levelében tájékoztatta Vay Ábrahámot. Az egymást követő levelek feltehetően fokozták a tiszáninneni református vezetők aggodalmát, amelyről a sarudi templom elvételét követően, de még a harangok ügyének kipattanása előtt Csáji Márton, az egyházkerület főjegyzője, későbbi szuperintendens írt augusztus 12-i levelében. Csáji már akkor attól tartott, hogy a sarudi bonyodalom gerjesztette indulatok átterjednek a többi közeli egyházközségre is. 12 2 Alig telt el pár nap, és félelmeit máris igazolva láthatta a poroszlói harangok kapcsán. Úgy tűnik, a poroszlói reformátusok nem tudtak és talán nem is mertek szembeszállni az egri püspökkel. November l-jén Muraközy Zsigmond, a poroszlói jegyző már arról tájékoztatta Vay Ábrahámot, hogy felvették a kapcsolatot a Gömör megyei Oláhpatakán élő Nováky István harangöntővel, akivel abban állapodtak meg, hogy december 6-ára Miskolcon lesz a két, újonnan öntött harang, és a poroszlói küldöttség ott fogja azt átvenni és kifizetni. Épp ezért voltak elkeseredve, amikor hírül vették, hogy az 1739 őszén tomboló pestisjárvány miatt Miskolcot is feltehetőleg lezárják. Ezért kérték Vay Ábrahámot, hogy tudósítsa Nováky harangöntő mestert, hogy a harangokkal ne Miskolcra, hanem Zsolcára, Vay birtokára menjen, a poroszlóiak is ott fogják a pénzzel várni. 12 3 A levél azért is fontos, mert a két új harang öntéséből az tűnik ki, hogy a poroszlóiak nemcsak „makiári" harangjukról, hanem a „szentmiklósiról" is lemondtak. Ennek magyarázatát Mocsáry Balázs szeptember 21-i levele adja meg. 12 4 Ugyanis szeptember közepén Mocsáry Egerben járt, ahol a püspöki udvarban összetalálkozott a poroszlóiak követségével. Ekkor derült ki számára, hogy a „szentmiklósi" harang ügyében az egri káptalan nyújtotta be igényét, mint Szentmiklós-puszta birtokosa. Ez azért is különös, mert Tarnaszentmiklós ekkor már több mint ötven éve lakatlan volt, csak 12 évvel később, 1751-ben telepítették be pélyi katolikusokkal. 12 1 SRKLt. A. VI. 1444. Mocsáry Balázs levele Vay Ábrahámhoz, 1739. augusztus 19. 12 2 SRKLt. A. VI. 1442. Csáji Márton levele Vay Ábrahámhoz, 1739. augusztus 12. 12 3 SRKLt. A. VI. 1469. Muraközi Zsigmond levele Vay Ábrahámhoz, 1739. november 1. 12 4 SRKLt. A. VI. 1456. Mocsáry Balázs levele Vay Ábrahámhoz, 1739. szeptember 21. 146
