Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években
Ugyanis családja rendkívül sokat köszönhetett a püspöknek és az egri egyházi vezetésnek. Két fia, mind Jonatán, mind Sámuel Arad vármegyei hivatalnok lett. Jonatán az 1740-es évek elején a Heves megyében nagybirtokos Grassalkovich Antal ügyvédje lett, majd 1745-ben Arad megye táblabírája, később ugyanott főszolgabíró lett, Sámuel pedig szintén főszolgabírói posztot töltött be. Vásárhelyi Jonatán 1769-ben kihirdetett végrendeletében 2000 forintos alapítványt tett az egrijezsuiták részére, hogy abból támogassák az áttérteket és a tanuló ifjúságot. Igaz ugyan, hogy Arad megye ezt végül megakadályozta, mondván Vásárhelyi Jonatán a pénzt a vármegyei hivatalviselés során szerezte, ezért végül az egri jezsuiták helyett a csanádi püspök felügyelete alá helyezték az alapítványt, és így abban Arad vármegyei ifjakat részesítettek. 4 7 Mindez azt mutatja, hogy apjuk áttérésével kiemelkedő patrónust nyertek, aki nemcsak Vásárhelyi Márton sorsát, hanem gyermekeinek taníttatását is támogatta. Valószínűleg ennek is köszönhetik, hogy Sámuel és Jonatán 1754-ben Arad vármegye támogatásával (és talán Barkóczy egri püspök, illetve Grassalkovich Antal segítségével is) új címeres levelet nyertek Mária Teréziától, mint a kézdivásárhelyi Vásárhelyi család tagjai, noha semmi jel nem mutat arra, hogy valóban rokonság állt volna fent köztük. 4 8 A sarudi bonyodalom Alig pár héttel Vásárhelyi Márton Maklárról való távozását követően, 1739 kora nyarán a poroszlói Tisza-táj egyik községében, Sarudon pattant ki felekezeti konfliktus. A falu 1690-1693 között népesült be ismét, református lakói a szomszédos Tiszanánáról és Gömör megyéből érkeztek. Az 1705-1706. évi labanc és rác dúlások következtében ismét elnéptelenedett, régi lakói csak 1712-től kezdtek visszatelepedni. 4 9 Sarud a szomszédos Hídvég pusztával együtt 1703-ban lett ismét a püspökség birtoka. Az itt kiépülő majorságból irányították a tiszttartók a püspökség Tisza menti községeinek gazdálkodását 1772-ig, amikor Tiszanána 4 7 MÁRKI Sándor 1895. 716, 771. 4 8 Az apa mindig Marosvásárhelyi Mártonként szerepelt, sőt 1704-ben talán ő volt az, aki Marosvásárhelyi Szűcs Mártonként szerepelt a marosvásárhelyi református kollégium matrikulájában. MARKI Sándor 1895. 716.; Pálmay József is kifejti, hogy a Vásárhelyi olyannyira elterjedt név, hogy csak a Kézdivásárhelyen maradt ággal foglalkozott, vö. PÁLMAY József 1906. 468-469. Nemeslevelek fondorlatos szerzésére Id. TÓTH István György 1994. 19-31. Csupán érdekességként lehet utalni Vásárhelyi Márton leszármazottainak további emelkedésére: egyik leszármazottja Horthy Miklósné nagybátyja volt, másik leszármazottja, Vásárhelyi Vera pedig Kállay Miklós miniszterelnök menye lett. 4 9 SOÓS Imre 1955. 49-50. 133
