Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején

Galgócon keltezett levelében 20 akóval utalt ki részükre a debrői birtokának dézsmaborából.

15

4 A protestáns vallásszabadság ügye meghatározó szerepet vitt a felkelésben. „S éppen e felkelés kísérelte meg először Magyarország egész addigi történetében a valláskérdés igazságos... megoldását. "

l5

5 A szolnoki vár 1703. évi elfoglalásával Rákóczi nemcsak Külső-Szolnok vármegye központját és a szomszédos Jászkun Kerületet helyezte védelmébe, hanem a helybeli református gyülekezetet is, amely éppen az ostrom és a kurucok bevonulásának napjaiban szerveződött. Addig Szolnokon is a „Reformata vagy Helvetica (református - M. L.) és Augustiana vagy Lutherana (evangélikus - M. L.) Szabad Isteni tiszteletektűi Sok helyeken el zárattatnak vala,... (most már - M. L.) lehett mi(nekünk is - M. L.) szolgálaton vennünk... "

15

6 A protestáns és izraelita szokásokat nem gátolta. Tudomásul vette az 1705. február 20-án, Gyöngyösön, a róm. katolikusok és reformátusok között az utóbbiak javát szolgáló döntést templom- és birtokügyben.

15

7 A „görög vallásúak" (ortodoxok) számottevő gazdasági, társadalmi befolyását a fejedelem nem korlátozta. Az izraeliták közössége zavartalanul élhetett - különben már 1700-tól imaházuk volt Gyöngyösön.

15

8 Még templomot is építettek a szabadságharc idején a hevesi részen: a török által lerombolt pásztói Szentlélek-templomot a szintén pásztói Horváth János kuruc kapitány 1705-ben (?) hadizsákmánypénzből újjáépíttette.

15

9 Telekessy István „kuruc püspöksége" idején a hevesi részen Taron, Szurdokpüspökiben, Gyöngyössolymoson és Mezőtárkányon, a szolnokin Felsőszentgyörgyön és (Jász)dózsán építtettek, vagy újítottak templomot.

16

0 Rákóczi az 1705. évi egri tartózkodásakor általában Telekessy püspök vendégszeretetét élvezte: „Úgy tekintem őt, mint atyámat és őengem, mintfiát"

l6

] jegyezte meg egyik levelében. A főpap Rákóczihoz csatlakozása fontos politikai tett volt. Ugyanis szabadságharcának politikai létkérdése volt az, hogy a róm. katolikus egyházfő a mozgalom mellé álljon, ami 1704-ben meg is történt. 15

4 MOL G. 29. A Rákóczi-szabadságharc levéltára. II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára. Gazdasági iratok 1704-1710. 95. d. V. 3. i/A, 4. 15

5 KÓNYA Péter 2003. 138. 15

6 J-N-SZML SZML Protochollon Ecclesiae Szolnokiano Reformatae 1704-1711. 1704, 3. Latin és magyar nyelven. PAPP Izabella 1995. 33-53., 37-38. 15

7 KLIMÓ Pál 1891. 9-13. 15

8 BACHÓ László, Dezséri 1938. 91. 15

9 MATUSZKA Mihály 1909. 173. 16

0 SUGÁR István 1984. 378. 16

1 Uo., 384. Hivatkozik Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1988. 444. 151