Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
talmával a szabadságharc mellé állt. Nehéz mérlegelni, mely szerepe volt jelentősebb, de a szabadságharc teljes idejét tekintve inkább a főpapi kiállása. 1704 tavaszától általában megjelent a vármegyei közgyűléseken, és mint főispán, egyetértett a Rákóczinak nyújtott katonai és egyéb támogatásokkal. A vármegye néhány, a fejedelem melletti döntéséből: 1704. január 15., Gyöngyös. A fejedelmi élelmezési biztos támogatásának határozata. 1705. augusztus 25., Gyöngyös. „ Publikáltatott Rákóczy fejedelem intimatuma, hogy országos gyűlésire) szept. 1-ére... Szechenben kell összegyűlni... kellő módon kihirdettetett. " 83 1707. július 19., Gyöngyös. A május 16-i ónodi országgyűlés törvénycikkeinek kihirdetése. 1708. január 17., Eger. „Az egyházi és világi urak" adózásának áttekintése az 1708. december 12-i, kassai szenátusi ülés határozatára. 8 4 A szabadságharc érdekében tett minden intézkedés - akár a vármegyei közgyűlés, akár a főispán, alispánok, szolgabírók részéről történt - naprakészen követhető a hiánytalanul fennmaradt jegyzőkönyvek (és levelek) alapján. 8 5 A vármegye közgyűlésének, a főispánnak, alispánoknak és a jegyzőknek, továbbá Eger és Gyöngyös város tanácsának kiállása a szabadságharc mellett példát mutatott a kettős vármegye lakosságának. Lelkesített, részvételre ösztönzött. A legfontosabb segítés, a fegyveres támogatás a fentebb említett vármegyei felkelők megajánlásával, kiállításával, valamint Eger ostromával kezdődött. Bár 1703. december 13-án a kurucok otthagyták a várost, a várat nem foglalhatták el a megcsappant létszámú ostromlók. A sereg egy része gr. Bercsényivel tovább vonult, majd Ordódi György alispán vezetésével br. Károlyi csapatához csatlakozott. Ebben a seregben az egriek (valamint a kettős vármegyeiek) 1704 januárjában, februárjában Ausztria és Magyarország határán harcoltak, és Bécs környékét prédálták. 8 6 Amikor 1704 áprilisában Rákóczi a seregével Eger-(Jász)árokszállás-Jászberény-Cegléd-Kecskemét-Solt útvonalon Dunaordashoz vonult, Dévay Pál alispánhelyettes a vármegye kétezres csapatával követte, és gondoskodott a Duna menti kuruc tábor ellátásáról. Májusban még 60 jól felfegyverzett gyalogos katonát küldött Heves vármegye Rákóczi táborába. 8 7 Több felkelőt vagy katonát a gyér lakosságszám miatt 1704-ben a vármegye nem állított ki. 1705-ben a hevesi részen 8 3 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 102. 8 4 Uo. 107. 8 5 HML IV- l/a/l 2. 1703-1710 Heves és Külső-Szolnok Vármegye Nemesi Közgyűlésének jegyzőkönyvei. (1703. okt. 14.-1710. okt. 6.) 8 6 NAGY József 1978. 186.. 191. A kuruc sereghez Egerből 16 rác és 132 német tüzér csatlakozott. 1704-1706 között 70 egri vesztette életét az 523 hadrakelt katona közül a Rákóczi-szabadságharcban. 8 7 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 95. 139
