Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
hogy tisztán lássák, „igaz ügyet" szolgálva küzd az „Ausztriai Ház" ellen: „...Isten az Austriai Háznak meg szokott kemény uralkodása által a porig le nyomattatott maroknyi édes Nemzetünk régi tündöklő szabadságának hellyre álítására szívünket felgerjesztette,... és utolsó csepp vérünket fel-áldozni magunkban el-tökéllettük,... hogy az Haza országos fel-fegyverkezésének igaz ügyét és egyedül annak csendességét s régi Törvényeinknek viszsza adattatását... az egész Keresztény világ eleiben terjeszszük... " 8 0 A kiáltvány kibocsátására az iménti, Selmecbányái béketárgyalás meghiúsulása késztette. Feltárta, és bemutatta a tárgyaláshoz vezető főbb eseményeket, összefüggéseket; az ismét előterjesztett, már az első és a második gyöngyösi concursus (^összejövetel) során is támasztott magyar igényeket és a katonai ütközeteket. A következő, ezúttal hátrányos fegyvertény december 26-án történt. Siegbert Heister a nagyszombati csatában megfutamította a gr. Bercsényi Miklós-gr. Eszterházy Antal-II. Rákóczi Ferenc vezetésével támadó kuruc sereget. 8 1 Az 1704. évi katonai események és béketárgyalások azt mutatták, hogy a szabadságharc hosszú ideig fog elhúzódni. A kettős vármegye háttérszerepe A vármegye a szabadságharc mellett 1699. április 4-én a főispáni, június 4-én a püspöki kinevezését is megkapta I. Lipóttól Telekessy István. A püspök-főispán 1703. október 31-én felesküdött Rákóczira, a vármegye vezetőinek egy része már ezt megelőzően a fegyveres felkelők mellé állt. Heves és Külső-Szolnok Vármegye Nemesi Közgyűlése a vár ostromgyűrűje folytán Eger helyett Gyöngyösön tartotta üléseit, amelyek állásfoglalásai Rákóczit támogatták. 8 2 Telekessy mind püspöki, mind főispáni tekintélyével és ha8 0 LUKINICH Imre 1934. 120/121. MOLNÁR József 1969. 19. Molnár József tudott egy példányról, amelyet a br. Orczy család gyöngyösi levéltára őrzött meg. 8 1 ASZTALOS Miklós 2000. 171-172. 8 2 Eger 1687. december 17-én a császári sereg győzelmével felszabadult a török megszállás alól, de a vármegye nem költözött vissza. Heves és Külső-Szolnok Vármegye Nemesi Közgyűlése tovább is Losoncon ülésezett. A 17. század utolsó két évtizedében hol Losoncon, hol Gyöngyösön. 1687. szeptember 15-én először, 1688. június 2-től többször Gyöngyösön, aztán felváltva (Gyöngyös)patán és Pásztón (1689. január 12.). 1700. augusztus 10-én Telekessy István püspök-főispáni beiktató közgyűlését (az első vármegyei ülést) végre már Egerben tartották. Ezután a közgyűléseket Egerbe és Gyöngyösre hívták össze. 1703. július 9-én még Egerben, utána 1710. november 24-ig Egerben is, Gyöngyösön is volt közgyűlés. SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 81., 85., 91., 101., 106., 113. NEMES Lajos-P. KOVÁCS Melinda 2000. 13-14., 31-32., 37-38. 138
