Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
A püspök-főispán miután innen szabadult, Rákóczi oldalára állt; Egyetlen magyar egyházfő volt, aki hátat fordított a császárnak. 2 9 Viszont máig nem ismert, mi késztette a kurucok egy másik csoportját, hogy a Rákóczinak behódolt Eger városát november 9-én felgyújtsa. 3 0 A kettős vármegye hevesi része az egri vár kivételével már 1703/1704-ben biztos támasza lett Rákóczinak. Egyrészt érzelmi téren a lakosság többségének iránta való elkötelezettségével, másrészt a folytonos katonamegajánlással, harmadrészt a gazdasági források rendelkezésre bocsátása révén. Mindebből következően Heves vármegye politikai, katonai és erkölcsi téren is hátteret nyújtott Rákóczinak. Mindenesetre ő is nagyon ügyelt Heves 1.) földrajzilag központi, 2.) stratégiailag fontos helyzetére, megtartására. Nemcsak mint biztonságos felvonulási térség, hanem mint erős támaszhely szerepelhetett hadi terveiben. 3 1 Ami a kettős megyét ebben a tekintetben illeti, a szolnoki vár birtoklása a déli területet már biztosította. Ezután okkal következett a hatvani vár további megerősítése a gyöngyösi, 1704. január 15-i tanácskozás határozatának megfelelően 3 2 és az egri vár megszerzéséért indított ostrom, így a kettős vármegyét szinte közrefogva tartotta az egri, szolnoki és a hatvani vár. Rákóczi Heves vármegye egyik legnagyobb földbirtokosa is volt. Nyolc községnek és Gyöngyös városnak határában csaknem 50000 kat. holdja feküdt az országban elterülő 1300000 kat. holdnyi birtokából. 3 3 Nem volt kegyetlenkedő birtokos. Ezért is ezeknek a településeknek a „népe tömegesen tódult a zászlói alá ". 34 A hevesi rész közepén elterülő Gyöngyös különösen kedves volt Rákóczi előtt. Először hét évvel a török kiűzése után, 1694-ben járt a városában. Vele volt felesége, hg. Hessen-rheinfelsi Sarolta Amália is. 1700-ban ismét a feleségével érkezett. A karácsonyt itt töltötték a piactéri udvarházban, és a ferencesek templomában szentmisén voltak. 3 5 A gyöngyösi Szent Ferenc rendi atyákat Rákóczi nagyon tisztelte. Itt élt R Bárkány János, aki előbb Munkácson édesanyjának. Zrínyi Ilonának volt a gyóntatója. O a gyermek Rákóczit gyakran tartotta karjában. Később hittanra és írásra, olvasásra tanította. 3 6 Nemcsak az említett gr. Bercsényi-Almásy2 9 SUGÁR István 1984. 383. Sugár István a következő, 384. oldalon már Pethes András címzetes püspököt is említi. 3 0 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 91. 3 1 MOLNÁR József 1969, 16. 3 2 SOÓS Elemér 1911. 113. SZEPES (SCHÜTZ) Béla 1940. 18-19. Hivatkozik H ML Heves Vármegye 1703-1719. évi jk. 16. 3 3 NAGY József 1978. 184. L. még: MOLNÁR József 1984. 4. 3 4 BACHÓ László, Dezséri 1938. 11. MOLNÁR József 1969. 16. 3 5 FORGÁCS Ferenc 1929. 22-23. Új Ember, 1976. ápr. 18., 4. Szántó Konrád: Rákóczi húsvétja Gyöngyösön 3 6 Századok, 1888. jan. 15., 54. Thaly Kálmán: Körössy György följegyzéseiből 1707-1708. FÁY Zoltán 2004. 68. 130
