Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely deák életrajza

Bornemissza Gergely deák rokonsága A pécsi származású Bornemissza Gergely deáknak a rokonai közül egyedül, az eddigi kutatás Bornemissza (Abstenius) Pál (1499-1579) főpapot nevezte meg.

57 Bornemissza Pál Pécsett, 1499. január 10-én született, s Nyitrán, 1579. december 14-én hunyt el. A források némelyike szerint alacsony sorból származott, vagyis nem nemesi szülők gyermeke volt.

5

8 A történetíró Forgách Ferenc szerint Pál „az aljanépből felkapaszkodott"

5

9 Sugár István azt írta kettejük kapcsolatáról, hogy közeli rokona - fivére vagy unokatestvére, esetleg a nagybátyja - lehetett a nemesi származású főpap Gergely deáknak.

6

0 Azt a feltevést, hogy a későbbi várkapitány és Pál püspök rokonok lettek megerősíti a pécsi előnevük. Egy 1541. december 2-án Bécsújhelyen kiállított királyi oklevél, amelyben pécsi Bornemissza Pál birtokot kapott I. Ferdinándtól. Az adománylevélben I. Ferdinánd király a magtalanul elhalt Molyadi család birtokaiból Szentgyörgy és Süly (Sywl) Heves megyei, Mulyad telket, és Ráróst (Nógrád) Pécsi Bornemissza Pál királyi titkárnak, Muthnoky Mihály esztergomi várnagynak és rokonainak adja.

6

1 Bornemissza Pál 1527-től főesperes, 1534-től óbudai prépost. 1538-ban már királyi titkár.

6

2 Ferdinánd 1548. november 4-én kinevezte veszprémi püspökké, 1553. május 26-tól erdélyi, majd 1557-től haláláig nyitrai püspök.

6

3 Fráter György 1551. decemberi halála után mindent elkövetett, hogy Erdély Ferdinándhoz csatlakozzon. Ezért 1556. március 8-án szászsebesi országgyűlésen törvényt hoztak, hogy amennyiben továbbra is ragaszkodik a Habsburg uralkodóhoz megfosztják javaitól. Ez a kolozsvári gyűlésen 1556. április 28. meg is történt, ahol meghallgatás nélkül elítélték és elűzték. 1556. július 11-én a káptalannal együtt elmenekült Erdélyből, de erdélyi püspöki címét haláláig megtartotta.

6

4 Kevesen tudják róla, hogy jó katona volt. Bornemissza Pál veszprémi és erdélyi püspökként 1551-ben és 1552-ben maga vezette csatába a bandériumát, s nagy lelkesedéssel írt az ütközetről Nádasdy Tamásnak.

6

5 Még 67 éves korában is 5

7 SUGÁR István 1984. a. 9. 5

8 MARKÓ László 1999. 210. 5

9 FORGÁCH Ferenc 1982.99. 6

0 SUGÁR István 1984. a. 8. 6

1 HML. TA. 2. Bártfai Szabó László oklevélgyűjteménye. 6

2 SZALAY Ágoston 1861. 7. 6

3 Magyar Katolikus Lexikon 1993. I. 937. 6

4 Magyar Katolikus Lexikon 1993. I. 937. 6

5 TAKÁTS Sándor én. 163. 66