Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely deák életrajza

hadában szolgáló [ez volt Gergely deák fia], a tihanyi főlegény, az Érsekújvárban szolgálatban lévő és a pápai várkapitány, vagy az 1558-1575 közt Nagykanizsán katonáskodó kapitány.

15

8 Bornemissza János, az egri várkapitánynak a fia katonaként 1567-ben tűnik fel először, amikor magyarországi hadszinteken küzdött, a Schwendi Lázár kassai főkapitány és Forgács Simon vezette csapatokban. így harcolt az 1567. január 14én a Torna megyei Szádvárnál, amikor Schwendi csapatai elfoglalták Bebek Györgytől a várat. Majd ott küzdött 1567. február 17-e és február 22-e között Munkács várának falai alatt, amikor János Zsigmond vármegyei öt napi ostrom után ugyancsak Schwendi Lázárnak átadták az erősséget.

15

9 Még ugyancsak 1567ben említik a Bereg vármegyei Balazsér falut dúlták fel Miksa király katonái közül Bornemissza János és Szalay Ferenc vezette portyázó hadak.

16

0 1567 után nem tudni mi okból Erdélybe ment Báthori István erdélyi fejedelem (1571-1586), majd lengyel király oldalán találjuk. Három évig harcolt Oroszország ellen a lengyel király szolgálatában 1579-1581 között. A háború előzményei közé tartozott, hogy Báthorinak a lengyel királlyá való koronázásakor esküdt kellett tennie, hogy visszaszerzi Livóniának azokat a részeit, amelyeket IV. (Rettegett) Iván orosz cár csapatai még a Jagellók idejében elfoglaltak. Közben, miután Báthorit lekötötték a lengyelországi belső ellentétek, majd a Gdansk elleni háború, 1576-ban és 1577-ben újabb livóniai területek vesztek el. Livónián (Livland) a Balti-tenger partvidékén keresztül vezetett az út a keletre eső hatalmas területektől a tengerig. Livónia a lengyel-litván királyság tartománya lett és Oroszországot elzárta a tengertől. Végül is nem ez volt az ellentét egyedüli oka Oroszország és lengyel-litván királyság közt. Litvánia ugyanis jelentős orosz területeket tartott megszállása alatt. IV. Iván pedig, aki felvette a minden oroszok cárja címet, megkezdte az idegen uralom alatti területek felszabadítását. Báthori 1579. nyarán valóban megindította támadását Oroszország ellen, a hadjárat 1579-től 1581-ig tartott, végül 1582. januárjában, 10 évre fegyverszünetet kötött ugyan, de ezután is újabb háború előkészületei foglalták el. Az Oroszország elleni hadi készülődés során az erdélyi katonákat az uralkodó egyik unokaöccse, Báthori Boldizsár, továbbá Wesselényi Ferenc, Székely Mózes, Királyi István, Bornemissza János, Rácz Bálint és még más csapatvezérek kísérték Lengyelországba. Bornemissza János a magyarok között főtűzmester volt Pszkov város ostrománál Gdansk ostroma idején Bornemissza már ezredesként szolgált. A király 15

8 Lásd: TAKÁTS Sándor 1914. 3. 15

9 BUDAI Ferenc 1805.1. 428. 16

0 LEHÓCZKY Tivadar 1881. III. 46. 93