Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely deák életrajza

Nincs adatunk arra nézve, hogy Bornemissza csapataival mikor érkezett Egerbe, tehát 1552 őszén a várostrom előtt ért be 236 fős gyalogos csapatával Kassáról. Teljes bizonyossággal állítható, hogy családját nem hozta magával, nehogy komoly veszélynek tegye ki feleségét és gyermekeit. Tinódi szerint az 1552-es ostrom idején még élt Bornemissza első felesége, Fighedi vagy Fiigedi Oláh Erise. A családtörténet adatok alapján Bornemissza ekkor már több gyermekes apa volt, és az ostrom idején vagy már özvegy, vagy pedig első asszonya az ostrom ideje körüli időben halhatott meg, miután esküvőjét 1554 januárjában egri várkapitánysága idején tartotta második feleségével, Sygher Dorottyával.

14

2 Az egri várkapitánynak fogságba esése után 6 gyermeke maradt, akik közül név szerint ismerjük Györgyöt, Katót és Orsikát - őket említi nevükön a végrendeletében. Ezen kívül tudunk János nevezetű fiáról. A lányok közül az idősebb Orsolya volt. Détshy Mihály feltevését, amely szerint az első házasságából született mind a hat gyermeke, el kell vetnünk, miután Gergely deák a testamentumában két esetben is csak egy fiáról emlékezett meg, kétségtelen, hogy János már Sygher Dorottyától, de már Bornemissza fogságba esése után született.

14

3 Gergely deák fiai közül Lendvai Miklós genealógiai művében tévesen említi Kálnói Bornemissza Jánost, hogy részt vett 1552-ben Temesvár ostromában, továbbá leírja a megmenekülését. A szerző ezt a Bornemissza Jánost azonosítja később az Erdélybe visszatért várkapitány fiával, akit 1594-ben Báthory Zsigmond fejedelem kivégeztetett.

14

4 Ez a kitalált történet azért sem lehet igaz, mert Tinódi ,Az vég Temesvárban Losonczi István haláláról" című históriás énekének 461. sorában Bornemissza Jánost mellett felsorolja a temesvári harcokban elesettek közt.

14

5 Bornemissza Gergely deák György és János nevű fiai a forrásokban először 1563-ban tűnnek fel egy malom adománnyal kapcsolatos iratban. Az előzményekhez tartozik, hogy az ágostonrendiek egri kolostora az 1552-es ostrom után elpusztult és a szerzetesek el is hagyták ugyan a várost, viszont birtokaikat védelmezték a jogtalan foglalásokkal szemben. 1553-ban Jakabházi Lukács prior az ellen tiltakozott, hogy Bornemissza egri várnagyként egy malombérletüket elfoglalja, és ott építkezzen. 1555-ben I. Miksa cseh király utasította Zárkándy Pál egri várnagyot és Fügedi Jánost, hogy az ágostonrendiek Tályán [Nagytályán] lévő malomhelyét, amelyet Bornemissza elfoglalt, adják vissza a szerzeteseknek. 1557-ben a fenti malmot a káptalannak adományozta a kolostor felépítéséig, de azt Fügedi János 14

2 SUGÁR István 1984. a. 105. 14

3 DÉTSHY Mihály 1962. 3. 14

4 LENDVAI Miklós 1896. 33. 14

5 TINÓDI Sebestyén 1984. 191. 88