Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely deák életrajza

a robbanó lövedékek tucatnyi válfaját. Nem ő volt az a magyar végvári vitéz, aki elsőként találta fel a robbanó lövedékeket, az viszont kétségtelen, hogy Magyarországon 1552-ben O alkalmazta legelőször. Sajnos azonban a vitézi bajvívásokat és a látványos harci rohamokat kedvelő közfelfogásunk miatt, a történetírások máig nem méltatta kellőképpen a fentiek jelentőségét. Az elmondottak alapján Bornemissza Gergely deákról feltételezhető, hogy valahol magas szintű hadtudományi ismeretekre tett szert, s ez irányú ismereteit később is kamatoztatta. Nemeskürty István már korábbal felvette egy írásában, hogy Itáliában tanulhatott, talán mint hadmérnök, aki tevékenysége során a maga korának haditechnikai színvonalát túlszárnyalta.

8

6 Sokirányú hadtudományi jártasságát és felkészültségét nem csupán az egri vár 1552-es védelmekor bizonyította, hanem 1553-tól, amikor az egri vár kapitányának és pro vízórának nevezték ki, s ezután két évig ő irányította a vár helyreállítását, korszerűsítését, mindamellett alá tartozott az egész vártartomány irányítása és védelme. A király a rendek sürgetésére 1553-ban Egerbe küldte neves itáliai építészét, Joan Marie Specia Casa mestert, aki hosszabb ideig kísérte figyelemmel az Egerben folyó építkezéseket. O volt az, aki a jelentéseiben (1553. november 3-án, illetve 1554. áprilisában) dicsérettel említi azokat az építkezéseket, melyek Gergely deák a saját tervei szerint végeztetett. Bornemissza az egri várban két bástyát tervezett és építtetett.

8

7 3. kép. Ütközet keresztények és törökök között a XVI. században 8

6 Lásd: NEMESKÜRTY István 1968. 2422. 8

7 TAKÁTS Sándor 11928.] 171. 71