Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szécsényi Orsolya - Földi Viktória: Reneszánsz túrák Egerben

A történet Szent István királlyal kezdődött, aki püspökséget alapított a vár­domb területén. Feltehetően Szent László király idejében, a XI. század végén ké­szült el a háromhajós - Szent János evangélista tiszteletére szentelt - első székes­egyház, melynek egyes részletei ma is láthatóak a romkertben. A székesegyház bővítését aztán megakadályozta a tatárjárás. A kővár építése mellett a székesegy­ház újjáépítésére, beboltozására az érett romanika stílusában, XIV. századi bőví­tésre pedig már gótikus stílusban került sor. Ezeknek az egyházi építkezéseknek az emlékeit a földszinti kaszárnyatermekben kialakított kőtárban románkori és gótikus időkből fennmaradt kövek mutatják be. A foglalkozás során a romkertben és a kőtárban idéztük fel a székesegyház történetét, megismerkedve közben a kváderkövekkel, a párkányokkal és a korai gótikus mérműves ablakokkal. A foglalkozás végén a foglalkoztató teremben al­kalom nyílott egy rózsaablak megfestésére. 8. Reneszánsz ecsetvonások az Egri Képtárban Az egri püspökök koruk nagy mecénásai voltak. A kiegyezést követő években az el­ső városi múzeumok megteremtése idején egyházmegyénk papsága nagy szeretettel vásárolta a neves olasz, spanyol és francia alkotásokat. A festmények első tárlatát is ők nyitották meg a városlakók és az idelátogatók számára. Az Egri Képtár három termében az általuk gyűjtött reneszánsz mesterműveket ismerhetjük meg és azt a szellemet, melyben egy múzeum létrejötte kialakulhatott a XIX. század végére. A foglalkozása során a mitológiai és szakrális képektől a polgári ízlésvilágot megjelenítő életképeken keresztül megismertük a kor erkölcsét és esztétikáját. Sorra vettük a képzőművészet egyes funkcióit, hogy a reneszánsz művészetről összefoglaló képet kaphassunk. A kiállítótermek megtekintését követően egy reneszánsz vizuális atlasszal a kezükben távoztak a gyermekek, melyet saját maguk készítettek el és tanulmánya­ik során a későbbiekben is kezükbe vehetik majd és hasznosan forgathatják. 9. Mivel fűtött Mátyás király? Az otthon és a tűzhely rokon értelmű fogalom mindenütt Európában. Mivel a klíma majdnem az év 2/3-ban megkívánja az állandó fűtést, a tűz így nemcsak az élelem elkészítése, hanem a hőleadása miatt is fontos számunkra. A vastag várfalak egy­egy lakóépület felfűtése szempontjából nagy technikai kihívást igényelt a közép­kor emberétől. Leleményes találmány volt az ágymelegítő, az asztali melegítő és a szép faliszőnyegek. Az egri püspöki palota magas és vastag falai között a nagyméretű cserépkály­hák a mindennapi élet komfortját teremtették meg. A vár ásatása során számos 419

Next

/
Oldalképek
Tartalom